„A külföldi szervezetek átláthatóságáról” terjesztettek elő törvényt kormánypárti képviselők, erről zajlik vita szerdán a parlamentben. Az egyik előterjesztő, Gulyás Gergely „általánosan gerjesztett hisztériának” nevezte a törvénytervezet fogadtatását, ami az elmúlt hetek tüntetéseinek egyik kiváltója volt. A politikus szerint azonban „egyszerű törvényjavaslatról” van szó, azt akarják, hogy ahogyan a közpénzek kifizetésével kapcsolatos adatok közérdekűnek minősülnek, úgy legyen az is nyilvános adat, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről.
Gulyás tagadta azt az érvelést, hogy ez most is tudható, szerinte ez „a magyar közélet értelmetlen vitái közé tartozik”. Azt mondta, csak a kettős könyvvitelre kötelezett szervezetek esetében ismerhető meg valamennyi támogató a beszámolóból. Nekik azonban az új törvény sem ír elő semmilyen többlet közzétételt, csak bírósági regisztrációt – érvelt a politikus.
Úgy fogalmazott, mindez semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését – aki úgy gondolja, hogy pozitív, ha egy szervezet külföldi támogatásban részesül, annak ez pozitív tény, aki pedig negatívnak tartja, annak negatív tény, ez „a véleménynyilvánítás szabadságával élve minősíthető”.
Azt mondta: a javaslatuk nem követ orosz mintát, hiszen nem szankcionálja, ha valaki külföldi támogatásban részesül. Elismerte viszont azt is, hogy a korábban többször hivatkozott amerikai törvény csak a lobbiszervezetekre terjed ki. A fideszes politikus példálózott azzal is, hogy a Frontex (az EU közös határvédelmi szerve) decemberi jelentésében aggályosnak nevezte a Földközi-tenger térségében jelen lévő jótékonysági szervezetek tevékenységét, mondván, bűnözői körökkel működtek együtt, bár nem igazán vált világossá, hogy ez hogyan kapcsolódik a magyarországi civilek támogatásaihoz. Annyit elmondott ezzel kapcsolatban, hogy szerinte Magyarországon is voltak olyan civil szervezetek, amelyek „a határvédelem képességének gyengítését tűzték ki célul”, de ezzel nem azért nem értenek egyet, mert külföldről finanszírozott szervezetekről van szó.
Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, az országgyűlés elismerte, hogy az emberek önkéntes összefogása elengedhetetlen az ország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei. Szerinte nőtt a civil szervezetek anyagi támogatása, de az ellenzék csak a Nemzeti Együttműködési Alap forráselosztását emeli ki.
Vitányi is az 1938-ban megalkotott, külföldi befolyás elleni amerikai törvénnyel példálózott, majd egy huszárvágással arra tért rá, hogy „talán nem véletlen, hogy azon érdekcsoportok, amelyek a civil társadalom szerveződéseit igyekeznek felhasználni politikai célokra, az amerikai világból érkeznek”. Az izraeli Kneszet által elfogadott törvényre is hivatkozott, ami szerint a költségvetésük több mint felét külföldről kapó szervezeteknek minden felületen, ahol megjelennek, jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást. Izraelben azzal indokolták a törvény megalkotását, hogy ezen szervezetek támogatásával külföldről próbálnak beleszólni az ország belügyeibe, és „az emberi jogok hangoztatásával” idegen érdekeket képviselnek.
„Az ellenzéki pártoktól természetes az indokolatlan hisztériakeltés, a baloldali pártoktól nem is számítottunk másra” – mondta a politikus. Felhozta a „migránskérdést” is, amelyben a baloldali pártok „egy platformra helyezkednek a Soros-féle szervezetekkel”, a Jobbikot pedig azzal vádolta, hogy az Alaptörvény módosításának leszavazása után „ismét elárulja szavazóit, és a migránspártiak oldalára áll”.
Az MSZP vezérszónoka, Bárándy Gergely szerint a magyar államrend egyre közelebb kerül Putyin diktatórikus Oroszországához, és aki a törvényről szóló vitában szakmai elemzést vár, tévúton jár. Szerinte a javaslat Orbán Viktor személyes utasítására, aljas politikai szándékból született.
Bárándy az amerikai szabályozásról azt mondta, azt a II. világháború indokolta. Az orosz és a magyar helyzet közt párhuzamot vont, mondván, Putyin saját ellenzéki pártokat hozott létre, Magyarországon pedig kamupártok tömege jelent meg a választás előtt. Oroszországban eljárások indultak a kormánykritikus civilekkel szemben, Magyarországon pedig a norvég civil alap támogatottjai ellen.
Hollik István, a KDNP vezérszónoka azt mondta, vannak, akik a legitim választások megkerülésével szólnának bele a világ történéseibe, Soros György évtizedek óta ezt teszi Európában és Amerikában. Még a korrupció miatt elbukott magyarellenes volt román kormányfő, Victor Ponta Soros-kritikáját is idézte. Azt is mondta: az érintett szervezetek „2006-ban nem aggódtak ilyen intenzitással az emberi jogokért”, noha ez nem igaz, a Társaság a Szabadságjogokért például itt írt arról, hogyan léptek fel a tüntetések során a hatóságok részéről történt jogsértések ellen és hogyan adtak ingyenes jogi képviseletet azoknak, akiket sérelem ért.
A jobbikos Szávay István Gulyás Gergelynek azt mondta: „hagyják abba az aljas, szemét hazudozást”, arra reagálva, hogy a kormánypárti képviselő úgy értékelte: „Soros György már a Jobbikba is betette a lábát”. Azt mondta, nem állnak Soros szervezetei mellé, indokoltnak tartják a kormányzati szándékot, a politikát azonban nemcsak külföldről, hanem belföldről is lehet befolyásolni, ahogy a CÖF is teszi.
Szávay szerint bolsevik tempó jellemzi a kormányoldalt, ami épp azzal vádolja az ellenzéket, amit maga tesz. Szerinte a Fidesz-KDNP primitív kommunikációs szintre vitte az ügyet, mintha az lenne a probléma, hogy egy szervezetet külföldről finanszíroznak. Feltette a kérdést: miért mentesülnek a jogszabály alól a sport- vagy vallási szervezetek, mi van, ha egy muszlim vallási szervezeten keresztül folytat valaki bevándorláspolitikát? Úgy vélte, a segélyszervezeteket és a nemzetiségieket is ki kell venni a jogszabályból, és garanciát kért, hogy az előterjesztést nem követi újabb civilellenes akció.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet a Kádár-rendszert idézte fel, az 1980-as évek közepén hasonlóan próbálták ellehetetleníteni a civileket. Szerinte a kormány attól fél, hogy a civil mozgalom fogja megbuktatni.
Az ugyancsak LMP-s Szél Bernadett emlékeztetett: Oroszországban 2012-ben fogadtak el hasonló törvényt, azóta számos, fontos társadalmi szolgálatot végző szervezet húzta le a rolót. Azt mondta, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként tudnia kellene, ha a civil szervezetekkel gond lenne, de nincs ilyen információ. „Kit néznek idiótának?” – kérdezte.
Szél bemutatta a CÖF teljesen üres „közhasznúsági bevallását” és egy másik, a javaslat által érintett szervezetét, ami viszont részletesen mutatja be munkájukat. Erre az elnöklő Lezsák Sándor megkérdezte: bejelentett-e szemléltetést. Az LMP-s politikus erre úgy reagált: „vigye el az egész fizetésemet”, és a kuláklistához hasonlította a javaslatot.
Szabó Tímea független képviselő, a Párbeszéd politikusa azt mondta, a törvény nemcsak a civil szervezetekről szól, hanem mindenkiről, aki máshogy mer gondolkodni, mint Orbán Viktor nagyságos úr. „Nyilván a vakokat és gyengén látókat ellátó, vagy a terhesgondozást segítő szervezetek egy titkos nemzetközi hálózat magyarországi lerakatai” – mondta.
Maguk nem normálisak, minden jóérzésű ember behány maguktól most már
– fogalmazott, és szerinte a parlamentben nem Országgyűlés van, hanem konkrét elmegyógyintézet.
Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa szerint ha a kormányt az érdekli, hogy melyik szervezet mennyi támogatást kapott, nézzék meg a nyilvános közzétételekben. Mint mondta: a törvény benyújtóinak magukba kellene szállniuk.
Szávai István, az Országgyűlés jobbikos jegyzője kétperces hozzászólásában azt kérdezte: mi történik a kettős állampolgárokkal, akik adományaikkal befolyásolhatják a politikát? Nehezményezi, hogy a javaslatban nem rendelkeznek arról, hogy a vallási szervezetek segítségével az országban tevékenykedő civilekről, akik akár az iszlám fundamentalizmust is meghnosíthatják az országban.
Schmuck Erzsébet, az LMP politikusa azt mondta: számukra az lenne az elfogadható, ha a javaslatot visszavonnák. Szeretné tudni, hogy a kormány meg kívánja-e változtatni a civil szervezetek helyzetét. Visszásnak tartja, hogy míh a hazai forrásokat teljesen elapasztották, már külföldről sem kaphatnak segítséget. Kiemeli az egészségügyi és a szociális szférában tevékenykedő vivil szervezeteket, illetbe külön hangsúlyozza, mennyire fontos az a munka, amelyet a civilek a környezetvédelem területén felválallnak.
Hende Csaba fideszes képviselő Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikusnak akart válaszolni, a szocialista politikus azonban felszólalása után távozott. Hende szerint az MSZP-s hazudott, amikor azt mondta, hogy a Fidesz olyan helyzetet teremt, mint ami a pártállami időkben volt jellemző. Szerinte “aki fizet, az huzat”, ezért lenne fontos tudni, honnan kapják a pénzüket az említett szervezetek.
Demeter: akkor lesz átláthatóság, ha meg lehet vizsgálni Rogán vagyonosodását
Demeter Márta szerint ma Magyarországon autoriter rendszer működik. Mint mondta, a kormány politikája arról szól, hogy amit nem tudnak megszerezni, azt meg kell semmisíteni és ez olyan időket idéz, amit senki sem szeretne újraélni. Kijelentette: a kormány hatalom megtartása érdekében törvénykezik, a civilek pedig a demokrácia utolsó szigetei, ezért kerültek az Orbán-kormány célkeresztjébe. Jogos kritika az, amit a kormány támadásként, hazugságként kommunikál – tette hozzá. Demeter csodálkozik, hogy a mennyezet még nem szaakdt le, mert szerinte a Fidesz egész nap hazudott. Csodálkozik, hogy a kormány és a szakmai felelősök nem félnek a felelősségrevonástól – ami a szocialista képviselő szerint előbb-utóbb be fog következni.
Arról is beszélt, hogy a javaslatot benyújtó fideszesekre azért lehetett szükség, mert a kormány nem akarja vállalni a felelősséget. Úgy látja: az átláthatóság megteremtéséhez nem a civilek vegzálására van szükség, hanem arra, hogy például Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinerirodát vezető miniszter vagyonosodását vizsgálni lehessen. Ami szintén be fog következni.
Kész Zoltán arról beszél, hogy több meghasonlott értelmiségihez hasonlóan ő is jobboldali volt, de csalódott és azért is indult a választásokon, hogy tükröt tartson a kormánypárt elé. Hozzáteszi: fordítva ülnek a lovon az átláthatóság területén, hiszen a külföldről kapott támogatások megtalálhatóan az érintett szervezetek honlapjain, de a kormány által gründolt “álcivil” szervezet nem számolnak el megfelelően. Szavai szerint Orbán Viktor orosz érdekek miatt próbálja szétverni az Európai Uniót, így éppen ő az, aki veszélyt jelent. Hozzátette:
Magyarországon moszkovita kormány van.
A Paks II. beruházás kapcsán adósrabszolgaságot említ. Aláhúzza: Orbánt és Putyint semmi sem zavarja jobban, mint ha valaki korrupciókutatással vagy jogi kérdésekkel foglalkozik, mert rendszereik alapja a korrupció és a jogfosztás. Az év korrupciós üzletének nevezi a letelepedési kötvénybizniszt, szerinte ez az igazi migrációs üzlet, amit Rogán Antalnak köszönhetünk.
Az Index megjegyezte: az előterjesztők közül Gulyás Gergely a felénél otthagyta a vitát, Kósa Lajos és Németh Szilárd pedig hozzá sem szólt.
