A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a “külföldről támogatott szervezet” kategóriához hasonló módon nyilvánosságot kellene biztosítani a “gazdasági szereplő által finanszírozott szervezetekre”, illetve “a kormányzat által támogatott szervezetekre” vagy “politikai párt által támogatott szervezetekre” vonatkozó információknak is.
Péterfalvi Attila erről – a tervezett civiltörvénnyel kapcsolatban – levélben tájékoztatta az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét. Az MTI-hez is eljuttatott levélben arra kérte Gulyás Gergelyt, fontolja meg a hatóság észrevételeit a törvényjavaslat parlamenti vitájában.
A NAIH elnöke azt írta, a hatóság hivatalból áttekintette a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, és megállapította, hogy a kötelező adatkezelés kizárólag olyan egyesületekre és alapítványokra vonatkozik, amelyeknek nincs információs önrendelkezési joguk.
Hozzátette, a törvényjavaslat indokolása szerint azért szükséges a külföldről támogatott szervezetek e minőségének az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot biztosítani, mert a törvény hatálya alá tartozó szervezetek felhasználásával külföldi érdekcsoportok befolyásolhatják Magyarország politikai és társadalmi életét. Az előterjesztő szerint ez az ország szuverenitását érintő nemzetbiztonsági kérdés, továbbá a szervezetek külföldi finanszírozásával együtt járó pénzmozgások a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából is nyilvánosságot érdemelnek.
“Hatóságunk egyetért azzal, hogy a szervezetekre vonatkozó információk kötelező nyilvánossága hasznos és megfelelő eszköz lehet annak érdekében, hogy a civil szervezeteket ne lehessen különféle érdekcsoportok leplezett befolyásolási törekvéseinek érvényesítéséhez felhasználni” – írta Péterfalvi Attila. Megjegyezte: a hatóság szerint ennek a közérdekű célnak az elérése érdekében tovább lehetne szélesíteni az adatok közzétételére kötelezettek körét.
A hatóság álláspontja az, hogy a független véleményformáló szerepkörben fellépő civil szervezetek esetében nemcsak a külföldről érkező finanszírozás átláthatósága lényeges, hanem a belföldi – a vállalati, az állami vagy az intézményes politikai szférából érkező – támogatások transzparenciája is, mivel ezek a szervezetek “a közvélemény befolyásolása révén vállalati lobbiérdekek érvényesítésére vagy kormányzati, illetve politikai propagandacélból is felhasználhatók”.
Ezért felmerülhet, hogy a “külföldről támogatott szervezet” kategóriához hasonló módon nyilvánosságot kellene biztosítani a “gazdasági szereplő által finanszírozott szervezetekre”, illetve “a kormányzat által támogatott szervezetekre” vagy “politikai párt által támogatott szervezetekre” vonatkozó információknak is – írta Péterfalvi Attila.
Hozzátette: a törvényjavaslat hatálya nem terjed ki a vallási tevékenységet végző szervezetekre. Ezzel kapcsolatban célszerű lenne figyelembe venni azt, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek éppúgy felhasználhatók a közvélemény rejtett manipulálására, illetve befolyásszerzésre, mint a civil szervezetek, ezért a külföldről származó finanszírozásukra vonatkozó információk nyilvánosságához ugyanolyan közérdek fűződik, mint a civil szervezetek esetében – jegyezte meg a NAIH elnöke.
