Belföld

Csoda, ha néhány napnál tovább élnek a sziámi ikerpárok

A fejlett országokban 200 ezer szülésből mindössze egyszer jön világra sziámi ikerpár. A mai napig nem tudjuk, mitől alakul ki a rendellenesség, de a terhesség 11-12. hetében már egyértelműen diagnosztizálható.

Világra jövetele után két órával elhunyt a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján súlyos fejlődési rendellenességekkel született, koraszülött sziámi ikerpár. Az édesanyát a terhesség 28. hetében szállították a budapesti kórházba, ahol az ilyenkor szükséges vizsgálatokat követően, császármetszéssel segítették világra a gyermekeket.

Dr. Veszprémi Béla, a pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szülész-nőgyógyász, genetikai szakorvosa a konkrét esetről nem tudott nyilatkozni, de elmondta: ikerterhesség esetén előfordul, hogy idő előtt beindul a szülés. Véleménye szerint a sziámi összenövés nem játszhatott szerepet a folyamatban, ám abban már igen, hogy a gyermekek mindössze két órát éltek.

A szakirodalom szerint a sziámi ikrek életkilátásai nagyon rosszak, jelentős hányaduk a világrajövetelt követő néhány napban meghal. A prognózist alapvetően meghatározza, hogy mely testtájakon történt az összenövés. Leggyakrabban a törzs, a kismedence és a koponya érintettek, az pedig nagyon változó, hogy a belső szerveken osztozniuk kell-e a kicsiknek. A körülmények tehát nagy szerepet játszanak az esélyekben

– magyarázza a genetikus.

A jelenség rendkívül ritka, egyes feltételezések szerint nagyjából minden nyolcvan-, százezredik várandósságra juthat egy sziámi fogantatás, és körülbelül 200 ezer szülésenként egy ilyen esetet dokumentálnak. A nyugati világban a fejlett terhesgondozásnak köszönhetően időben kiszűrik a rendellenességet, sok magzat pedig az első trimeszterben magától elhal.

A legismertebb ikrek, Chang és Eng Bunker (1811 – 1875). ( Fotó: Getty Images / Hulton Archive)

Ma sem tudjuk, mitől alakul ki

Dr. Tidrenczel Zsolt ultrahang specialista, klinikai genetikus, szülész-nőgyógyász, a Czeizel Intézet főorvosa azt mondja, már

a terhesség 7-8. hetében sejthető, de a 11-12. héten már egyértelműen megállapítható a magzati rendellenesség.

Az összenövések kiváltó okait a mai napig homály fedi, annak ellenére, hogy az ókortól fogva maradtak fenn sziámi ikrekre utaló feljegyzések. Dr. Czeizel Endre genetikus pedig dél-amerikai barlangrajzokra hivatkozva azt állította, hogy már az első emberek idején is születtek összenőtt ikrek.

Kizárólag a rendellenesség folyamatát ismerjük. Az egypetéjű ikerterhesség valamilyen körülmény hatására nagyon későn válik szét két külön magzati fejlődés irányába, és ilyenkor már nem tud maradéktalanul kettéválni, bizonyos szervek együtt maradnak

  • magyarázta a szakorvos. Még a genetikai centrumban is ritkán találkoznak ilyen esetekkel, a hagyományos szülészeti klinikákról nem is beszélve.

Ennek ellenére az intézetben éppen bő egy hónappal ezelőtt diagnosztizáltak a 12. héten egy súlyos sziámi összenövést. Az embriók a has és a mellkas teljes terjedelmében össze voltak nőve, csak egy szívük volt.

A magzatok életképtelenek lettek volna, ezért a szülők az abortusz mellett döntöttek.

Vannak szerencsés esetek

A sziámi ikrek túlélési esélyei tehát igen csekélyek, mégis akadnak olyan szerencsés esetek, amikor az orvosoknak sikerül megmenteni a magzatokat. Ez történt a kisperegi Szabó ikrekkel is, akiket 1998-ban a Szegedi Gyermekklinikán választott szét egy, dr. Füzesi Kristóf gyermeksebész professzor által vezetett orvosi team. A lányok a mellkasuknál nőttek össze, szívük egy burokban dobogott, és közös volt a májuk is. Aradon születtek, de a műtétet Romániában nem vállalták, így kerültek Szegedre.

A testvérek tavaly nyáron lettek tizennyolc évesek. Melinda teljesen egészséges, Izabella a méhen belüli fejlődési rendellenesség folytán sérülten született, de a gondos fejlesztésnek köszönhetően állapota sokat javult az évek során.

(Címlapképünk illusztráció!)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik