A BKK egykori vezérigazgatója Facebook-oldalán azt írja, sokan keresték az OLAF 4-es metróról szóló jelentése miatt, de amíg az nem volt nyilvános, nem látta értelmét, hogy megszólaljon. Most jelezte, örül a nyilvánosságnak, mert az elmúlt időben sok volt a felelősséghárító mellébeszélés, főleg a 2010 előtt a metróberuházással foglalkozó illetékesek részéről.
Vitézy Dávid emlékeztet rá, hogy 2010 előtt a BKV egyetlen, nem a városvezetés részéről delegált, felügyelőbizottsági tagjaként több tucatszor jelezte a szabálytalanságokat, tett bejelentéseket. Szerinte az akkori jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy
a BKV akkori vezetői, a felügyelőbizottságnak az akkori városvezetést képviselő többsége ezeket lesöpörte az asztalról, legtöbbször még a vizsgálat lefolytatására sem voltak hajlandóak. Már 2010 előtt is sejthető volt, hogy a metróberuházást lebonyolító mérnökszervezet valójában nem a Főváros és a megbízó BKV, hanem a valójában általa ellenőrizni hivatott kivitelezők érdekeit képviseli.
Szerinte a metróberuházás körüli szabálytalanságok mellett érdemes lenne beszélni az utasszámról, a dugódíjról, a korábbi főpolgármester alaptalan megjegyzéseiről és arról, hogy a 4-es metró korrupcióval érintett pénzéből a budapesti buszparkot és a 3-as metró vonatait is le lehetett volna cserélni, vagy fel lehetett volna újítani a hármas metró infrastruktúráját.
Nem véletlenül mondtuk sokan éveken át, hogy a négyes metró beruházása túlárazott, így és ennyiért nem szabadna, szabadott volna megépíteni.
Az OLAF-jelentésből – Vitézy szerint – mindenkinek kristálytiszta lehet, hogy a korrupció 2010 előtt történt, minden érdemi, súlyos csalásra, korrupcióra vonatkozó megállapítás erre az időszakra, az akkor kötött kivitelezői és egyéb szerződések körüli közbeszerzésekre vonatkozik.
Fontos összefüggés, hogy időben és személyi körben a jelentés megállapításai sokban egyeznek a BKV mindennapi működése körüli, a közvélemény előtt néhány éve már jól ismert 2006 és 2010 közötti korrupciós ügyek körülményeivel, szereplőivel.
Az egyetlen 2010-et követő megállapítás pedig annak mérnökszervezetnek a cseréjére vonatkozik, amelynél a főváros és a BKV is kényszerhelyzetben volt. A BKK Közutat – mint a Főváros/BKK cégcsoporton belüli vállalkozást – a BKV valóban közbeszerzés nélkül bízta meg, de ez a magyar jogszabályoknak megfelelt. Az EU szerint a nyílt közbeszerzés hiánya nem volt kellően indokolt, de azt az OLAF is elismeri, hogy
ez a szabálytalanság véget vetett egy másik, sokkal komolyabb szabálytalanságnak, amely a számos szerződött kivitelező és az őket felügyelni hivatott Eurometro Kft. között fennállt összeférhetetlenség volt” Továbbá az OLAF kifejezetten megállapítja (67.o.), hogy az Eurometro távozása és a BKK Közút belépése után ez az összeférhetetlenség megszűnt, és ezt a jelentés “pozitív változás” minősítéssel értékeli.
A 2010 utánra vonatkozó egyetlen OLAF-észrevétel azt igazolja, hogy a jelentés szerint jó eséllyel korrupciós ügyekben érintett mérnökszervezet lecserélése enyhe eljárási szabályt sérthetett, de a korábbi korrupt helyzetet sikerült megszüntetni, szerinte így ez vállalható döntés volt.
