Belföld

Ma megpecsételik a tíz évre titkosított, gigantikus kínai-magyar vasúti beruházást

A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához kapcsolódó megállapodásokat ír alá ma Magyarország és Kína a rigai Kína-Kelet-Közép-Európa csúcs keretében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Rigában magyar újságíróknak.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország és Kína kapcsolata újabb mérföldkőhöz érkezik, hiszen Magyarország eddig is elkötelezett volt a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés további fejlesztése mellett, de ma olyan megállapodásokat írnak alá, amelyek nyomán az első, határokon átívelő, kínaiak által finanszírozott, kínai részvétellel megvalósuló közép-európai beruházás létrejön. Közép-Európa szempontjából azért nagyon fontos az együttműködés Kínával, mert a térségnek mindig stratégiai hátrányt jelentett, hogy itt az észak-déli irányú infrastruktúra nem annyira fejlett, mint a kelet-nyugati irányú – magyarázta.

Szijjártó Péter szerint ez stratégiai hátrány Európának, és az EU mindeddig nem tudott olyan fejlesztési forrásokat megnyitni, amelyek által a közép-európaiak ezt orvosolhatták volna. Ezért a régiónak

életbevágóan fontos az együttműködés Kínával, hiszen az ázsiai ország a finanszírozási erejénél és technológiai színvonalánál fogva segítheti ezeket a beruházásokat

– mutatott rá.

Közölte: ma aláírják azt a megállapodást, amellyel a MÁV megbízza azt a kínai-magyar vegyesvállalatot, amely felelős lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációjának lebonyolításáért. Ezt a vegyesvállalatot magyar és kínai vasúttársaságok hozták létre, és azzal, hogy a MÁV megbízza ezt a céget, az uniós követelményeknek és jogszabályoknak is megfelelnek, így az EU folyamatban lévő vizsgálata során megfelelő válaszokat adhatnak az uniós intézményeknek – mondta.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy aláírják a finanszírozási tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást is. Sikerült megállapodni a kínai féllel abban, hogy a beruházáshoz nyújtandó hitel feltételei szoros összefüggésben lesznek a magyar vállalati részvétel arányával, ugyanis az a cél, hogy magyar cégek minél nagyobb arányban vehessenek részt a beruházásban, hogy annak nemzetgazdasági hasznát maximalizálhassák – mondta.

Az EU-t felpaprikázta az 550 milliárdos üzlet

Korábban a Magyar Nemzet arról írt, hogy az Európai Bizottság korrupció gyanúja miatt hozzálátott a kötelezettségszegési eljárás előkészítéséhez a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben.

A brüsszeli korrupciógyanúra a tendereztetés hiánya ad okot, illetve az, hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló konzorciumban.

Az EU májusban elkezdte a kötelezettségszegési eljárás első, úgynevezett pilot fázisát. Ebben a felek tárgyalások alapján próbálják tisztázni a felmerült kérdéseket, és ha ez nem sikerül, elindítják a tényleges kötelezettségszegési eljárást.

A kormány tíz évre titkosította a projektről készült megvalósíthatósági tanulmányt, ám szakértők szerint erősen vitatható, hogy egyáltalán megtérül-e az 550 milliárdosra becsült beruházás.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik