Rétestésztaként nyúlik a kishantosi per, aminek újabb fejezetéhez érkeztünk csütörtökön: a Fővárosi Törvényszék leállította a másodfokú eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult – közölte a sajtóosztályuk. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. azután perelte be a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet és társait, hogy a haszonbérleti pályázaton elvették tőlük azokat a bérelt földeket, amiket évek óta kísérleti jelleggel műveltek, biogazdálkodást folytatva.
A Törvényszék most arra kéri az Ab-t, hogy állapítsa meg a nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak, valamint a Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását szabályozó kormányrendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és nemzetközi szerződésbe ütköző voltát, és ezeket visszamenőlegesen semmisítse meg.
Az is gond a Törvényszék szerint, hogy az Alaptörvény előírja, sarkalatos (azaz kétharmados) törvényt kell alkotni a földek megszerzéséről és hasznosításáról. Ez nem történt meg. Ahogy szintén nem sarkalatos törvényben szabályozták, hogy az állam nevében eljáró szervezetek (azaz a Földalap) betartsák az Alaptörvényt és más vonatkozó jogszabályokat,
A következő problémás pont, hogy sérti az Alaptörvényt, miszerint ha a földbérleti szerződés nem sért jogszabályt, de a pályázati kiírás és felhívás igen, a sérelmet elszenvedő fél nem fordulhat bírósághoz. Pedig a közbeszerzési törvény hatálya alatti szerződések esetén ez biztosított kéne, hogy legyen.
A 2003-as Korrupció Elleni Ensz Egyezménybe is ütközik az egész földpályázati rendszer, a már említett objektív mérce hiánya miatt.
