A Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásainak furcsa momentumairól ír eheti számában a Figyelő. A jegybank 2013-ban és 2014-ben több ingatlant is vásárolt, a tranzakciók részleteit sokáig titkolták, ám a Kúria, illetve az Alkotmánybíróság határozatainak nyomán a hetilap megszerezte a vonatkozó dokumentumokat.
Négy ingatlanról kaptak információkat, ezek az Eiffel Palace irodaház, a tiszaroffi kastélyszálló, az Úri utcai, illetve az IPOSZ egykori, Kálmán Imre utcai székháza. Az Eiffel Palace esetében a Nagy és Trócsányi Ügyvédi irodán (ez Trócsányi László igazságügyi miniszter érdekeltsége) keresztül a KPMG tanácsadó cég, a többi három ingatlannál a békéscsabai székhelyű, de budapesti irodával is rendelkező Leszing Kft. végezte az értékbecslést.
Nem volt mód ellenőrizni
A Leszing ajánlatában azt rögzítette, hogy a 3000 négyzetméternél nagyobb épületeknél darabonként 2,8 millió forintért végzik el a munkát, ehhez képest az Úri utcai ingatlannál 6,850 millió forintot fizettek nekik a szakértői véleményért. A volt IPOSZ székháznál az ajánlatban szereplő összegnél szintén magasabb, 6,850 millió forint lett az ellenérték.
További furcsaság, hogy a Leszing Kft. forrásmegjelölés nélkül idézett a Wikipédiáról és az Építészfórumról az átadott 25 oldalas értékbecslésben. Szintén kritikára adhat okot, hogy a megbízott nem vállalt korlátlan felelősséget az értékbecslés során felhasznált adatok forrásaival és megbízhatóságával kapcsolatban, mivel “a teljeskörű ellenőrzésüket nem volt mód elvégezni”.
Az Eiffel Palace esetében a KPMG – figyelembe véve az “érdeklődő sajátos szempontrendszerét” – befektetési érték mint értékelési alap alkalmazására tett javaslatot, ez a szempontrendszer meglehetősen szubjektív a cikk szerint, a piacinál magasabb értéket mutathat ki.