Két év, három és fél évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik tagját, aki 2012-ben egy nagyobb csoport tagjaként a Budapest Pride résztvevőit szidalmazta és fenyegette. Csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak volt ellene a vád.
Intézkedés közben is buziztak
A felvonulást 2012-ben is szélsőjobboldali ellentüntetők próbálták megzavarni. Az esemény az Alkotmány utcában ért véget, a résztvevők a Bajcsy-Zsilinszky úton hagyhatták el a helyszínt. A kordonon kívül egy 8-10 fős, fekete ruhát és szélsőjobboldali jelképeket viselő csoport tagjai a távozókat inzultálták „mocskos buzik” skandálással, volt, akit megrúgtak, megütöttek, vagy a ruháját rángatták. A rendőrség két személyt igazoltatott és előállított, akik még az intézkedés közben is folyamatosan buziztak.
Az ügyészség a két személyt riadalmat keltő, kirívóan közösségellenes magatartás tanúsításával, valamint csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádolta meg. Az egyik vádlottat felmentették, mert az esetében nem volt megállapítható, hogy a csoporttagja volt-e vagy csak később csatlakozott. Másikukat viszont bűnösnek mondták ki.
A bíróság leszögezte: a véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátlan, a korlátot elsősorban a másik ember szuverenitása, szabadsága, biztonsága és biztonságérzete képezi. Önmagában a gyűlölködés, a sértő kifejezések használata még nem alapozza meg a bűncselekmény megállapítását, de a fenyegetőzés vagy más félelemkeltő cselekmény már alkalmas erre.
Nem véleménynyilvánítás, gyűlölet-bűncselekmény
A sértettek képviseletét a Háttér Társaságlátta el. A szervezet jogi programjának munkatársa azt mondta: üdvözlik, hogy a bíróság újabb ítéletben mondta ki, hogy a Pride ellen fellépő erőszakos ellentüntetők nem véleménynyilvánítási jogukkal élnek, hanem gyűlölet-bűncselekményt valósítanak meg, sajnálatosnak nevezte viszont, hogy bár az egész támadássorozat a rendőrség szeme láttára zajlott le, csak egyetlen támadót sikerült eljárás alá vonni és több mint három évet kellett várni az elsőfokú ítéletre.
A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak bűntettét követi el, aki mást valamely társadalmi csoporthoz tartozása, így szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz, kényszerít vagy vele szemben riadalom keltésére alkalmas, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít – emlékeztetett a Háttér Társaság.
