Ha berobban a fagy, pláne, ha társul mellé némi hó, a vonatozók joggal aggódnak, időben, zökkenőmentesen eljutnak-e oda, ahová akarnak. Nem volt ez másképp az elmúlt napokban sem, és a félelem jogos volt, az év első munkanapján, a hónak nevezett közlekedési főmumus miatt leginkább váltóhibáktól omladozott a vasút, voltak vonalak, ahol 80 perces késéseknek „örülhettek” az utasok.
Az esztergomi vonalon sem ment minden flottul. Hogy ez a viszonylat miért „különleges”? Mert cirka három évig kalapálták és pofozgatták, mindezt 44 milliárd forintból.
De kezdjük az elején. Az Európa legdrágább vasútvonalaként elkönyvelt Budapest-Esztergom vonal felújítása 2012 nyarán kezdődött, nagyrészt uniós forrásokból. Az eredeti tervek szerint 2014 tavaszán el is készült volna, ám a határidők szépen kitolódtak. Az Esztergom-Piliscsaba és a Piliscsaba-Pilisvörösvár szakaszt korábban átadták, ám a Pilisvörösvár-Budapest közötti – 25 milliárdos részt – még egy ideig simogatták, végül tavaly, augusztus 20-án indultak el ismét a szerelvények. A csúszást leginkább azzal magyarázták, hogy problémák akadtak a kisajátítási eljárások frontján.
A vonalról, amelyre elképesztő összegeket költöttek az elmúlt években, általánosságban elmondható, nem éppen olyan zökkenőmentes az utazás, mint amilyet 44 milliárdtól várni lehet. Ha lehet. Az elmúlt néhány hónapban, amióta visszalehelték bele a lelket, szép számmal gyűjtött be kritikát – mint arról már korábban írtuk – például azért, mert a megspórolt menetidő elég karcsú, vagy mert Szélhegy megállónál megindult a díszburkolat a töltésen, illetve a 24.hu készített egy összeállítást, amely arra hívta fel a figyelmet, néhol bizony akrobatikus ügyességet igényel a szerelvények és a peron közti távolság áthidalása.
Azok, akik ezt a vonalat használják, és akik úgy döntöttek, ebben az évben szivárványosabban szemlélik a világot, valószínűleg már 2016 első munkanapján kipördültek a saját fogadalmukból, a repkedő mínuszokban ugyanis késtek a szerelvények.
Váltóhiba, lépcsőhiba, biztosítóberendezés hibája, rengeteg késéssel! És mindez egyszerre, egy napon, egy időben! Az első “rendes” munkanapon! A kalauz pedig a tömegben pótdíjat akart fizettetni a másikkal, mert nála akart jegyet venni! Pedig levegő is alig volt a vagonban! Hová lehet ezt még fokozni? Hol a határ? Talán még a 10-es úttal is jobban jártunk volna!?
– írja a 10-es út nevű Facebook-csoport egy tagja. A 10-es útról annyit érdemes egyébként tudni, hogy az itt élőknek a vasúton kívül ez az egyetlen épkézláb közlekedési lehetőségük a főváros felé, vagy onnan Esztergom irányába. Ám hiába az új körforgalom és az elkerülő, a dugók maradtak, ráadásul hétfő délután a pár centis hótól sikerült elhasalnia ennek is.
A MÁV kedden kora reggel már azt közölte, a hajnali üzemkezdettől valamennyi vonatjárat menetrend szerint közlekedik, nincsenek késések az országos vasúthálózaton és a budapesti elővárosi forgalomban. Hogy, hogy nem, végül mégis lettek, az említett viszonylatban 75 perces késésről beszéltek, a peronok, majd később a befutó szerelvények is zsúfolásig megteltek.
Pilisvörösvár állomás, 7 óra körül. A fotót egyik olvasónk küldte
Az említett csoportban az egyik utas a következőket írta a reggeli órákban:
Köszönjük MÁV! Van aki 1 órája itt fagyoskodik a magdolnavölgyi megállóban. Semmi hír. Egyedül vonatinfóból tudtam megnézni, hogy a vonat, aminek 6:12-kor kellett volna itt lennie, Kertvarosban áll.
Egy másik tag pedig a következőt posztolta:
Azért agyrém, hogy minden nap órákig kell filózni, hogy jutok be dolgozni. Vonatbérlettel a zsebben.
Kerestük a MÁV-ot és a kivitelezésért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-t is, arra voltunk kíváncsiak, mi okozza a hibákat egy újonnan átadott vonalon, amelybe súlyos milliárdokat öntöttek, illetve, hogy elfogadhatónak tartják-e a helyzetet.
Meg is érkezett a válasz. A NIF a következőket írja:
A Budapest-Esztergom vonalon az átadás óta előfordult meghibásodások két okból fakadtak. Előfordult, hogy a biztosítóberendezés volt rosszul beállítva, ennek kapcsán december elején egyeztettünk a Siemensszel és a MÁV-val. Az esetek más részében a vonalon közlekedő vonatok meghibásodásából adódtak késések. Tavasszal a NIF Zrt. megkezdi a Budapest-Esztergom villamosítását, aminek köszönhetően modernebb, villamos vontatású, emiatt megbízhatóbb szerelvények lesznek forgalomban 2017-től.
A MÁV válaszában az áll, hogy “a jelzett két napon nemcsak az esztergomi vonalon, hanem a nemzeti vasúttársaság több vonalán is lelassította a vonatközlekedést az időjárás. Január 4-én, hétfőn a havazás nem csak a vasúti járatok menetrendszerűségét befolyásolta, hatását hasonló mértékben éreztette az egyéb közösségi és közúti közlekedés területén is. Például a 10-es számú főúton kialakult közlekedési nehézségek miatt a vasúti személyszállítás bizonyult alternatívának, ezért a Budapest-Esztergom vasútvonalon az autóbusz bérleteket a MÁV-START aznap elfogadta a vonatokon történő utazáshoz. Szemben az időjárási körülmények miatti számtalan közúti balesettel, a vasúton, így a Budapest-Esztergom vonalon is – hosszabb menetidővel – folyamatos szolgáltatással valamennyi utasunkat biztonságban eljuttattuk úti céljához“.
Szóval más vonalakon is problémák voltak, tessék szépen megnyugodni.
A vasúttársaság szerint egyébként az esztergomi vonalon nem jellemzőek és nem visszatérőek a műszaki hibák miatti késések. Érzékeltetésül adatokat küldtek, miszerint lényegesen nőtt az utasszám, illetve, hogy a menetrendszerűség 95 százalék feletti, sőt számos héten 97-98 százalék feletti volt, ami a napi 33 pár vonatnál azt jelenti, hogy egy átlagos nap esetenként 1-2 vonat késett 5 percnél többet. (Előbbivel talán csak az a gond, hogy vagy a vasút, vagy a 10-es út, és egyik sem éppen könnyű menet az utazóközönségnek. Az esetek zömében pedig a vasút a kevésbé fájdalmas – a szerk.)
A MÁV azt írja, a személyszállító vonatok késése számos külső és belső okra – például járműhibára, biztosítóberendezés vagy felsővezeték hibára – vezethető vissza általánosságban. Külső okok esetében például a rendkívüli időjárás következtében alakulhatnak ki késések. Előfordulnak továbbá az olyan sajnálatos események, mint például a balesetek – gázolás vagy gépjármű tilosban történő áthajtása a síneken -, de okoznak késést a különböző, vasút és ezáltal az utasok kárára okozott bűncselekmények, lopások, szándékos vagy munkálatok közbeni kábelrongálások is. Ezek az események nem csak az esemény időtartama alatt okozhatnak késést, hanem az elhárítási időszak után is keletkeztetnek szerelvényforduló miatti – fokozatosan csökkenő mértékű – késéseket. Egy meghatározott esemény az előbb leírtak alapján akár több órán át is kihatással van a vonatközlekedésre. “A fentiekből is jól látható, hogy egy-egy késést nem lehet általánosítani vagy besorolni” – állítják, hozzátéve, dolgoznak azon, hogy javítsák a szolgáltatás színvonalát.
