Belföld
Újhelyi István, lead 01 (Array)

Ujhelyi István: Orbán politikai fenomén

Berecz Valter
Nagy József
Berecz ValterNagy József

2015. 06. 29. 11:41

De így is jöhet a Jobbik 2018-ban. Lehet Orbán az MSZP elnöke? Nagyinterjú a szocik alelnökével, legfőbb brüsszelesével, badacsonyi fröccsözőjével.

  • “Le vagyunk írva, le vagyunk sajnálva.” Ő mondja ezt saját pártjára. Eltűnik az MSZP?
  • Mi történne, ha összezárnánk Gyurcsányt Mesterházyval?
  • Vona mitől szárnyal, s miért nincs cuki szoci?
  • Mit keres ebben az interjúban Le Pen, Chirac és a kék norvég?
  • Táncolj, Tóbi! Viktor, vigyázz rájuk?
  • Négy magyar balos hány felé szaladhat Brüsszelben? Ki puccsolt meg kit?
  • Milyen az, amikor valaki átmegy korai Szijjártóba?
  • Marad a roaming?
  • Jó hír: odalent azért mozog a delfin
  • Pornóval nyitunk.

 

Mit gondol a pornóról?

Például azt, hogy nekem szexfilmet nézve sosem a politika jutott az eszembe. A politikai pornó műfajával pedig csak most ismerkedem, hogy meghallgattam a miniszterelnök szavait.

„Az ideológusok általában bajban vannak, amikor meg akarják határozni, mi az ördög ez. Épp, mint a pornó: nem tudod pontosan körülírni, de amikor látod, akkor tudod, hogy az az.” Az új Magyarországot körülvevő értetlenségről fogalmazott így Orbán Viktor.

Jogos az az értetlenség. Amúgy kocsmában mond az ember ilyeneket és még ilyenebbeket. De biztonságpolitikai konferencián, nemzetközi környezetben, miniszterelnökként?! Pedig voltak jó hasonlatai, amikre én is csettintettem.

Mondjon egyet.

Annyira azért nem voltak jók, hogy megjegyezzem. Érdemes óvatosan bánni a képes beszéddel.

Abban ön is erős. Az MSZP legutóbbi pártértekezletén hidegvágót adott át Tóbiás József pártelnöknek, kérve, bontsák együtt az orbáni vasfüggönyt. Látva az MSZP szerény szerszámozottságát, erőn felülinek tetszik a vállalás.

A hidegvágó szimbólum:

Újhelyi István 07 (Array)

Horn Gyula bontotta vele a vasfüggönyt, az eseményről készült fotó lett rendszerváltásunk jelképe. A pornó viszont nem éppen pozitív fogalom, bár Orbán láthatóan vonzódik a színpadias megoldásokhoz. Eleve egy ilyennel…

…kezdte pályafutását 1989-ben, a Hősök terén, ahol bátran kizavarta az oroszokat, bár mentek ők maguktól is.

Politikusi erény felismerni a változást, s kell bátorság az élére állni. Ezt teszi most is a kormányfő bevándorlásügyben a kerítéssel és a plakátokkal: látja, merre tart az unió, fölkapja a zászlót, s nyugtázza, hogy róla beszél a kontinens.

Primitív politikai haszonszerzés! Vérbő politikai pornó. Brüsszeli kollégáktól hallom, és nem csak szocialistáktól, hogy ilyet hatalmon lévő európai politikus a náci Németország bukása óta nem tett, kormányzati felelősséggel a vállán, közpénzből senki nem fogott uszító kampányba.

Fizikából tudni, hogy lendület egyenlő tömeg szorozva sebességgel. Ha kicsi a tömeg, vagyis kis létszámú nép vezetője az ember, akkor nagy sebesség, értsd ütős szöveg kell az eredményességhez.

Lendülettel sok minden megváltoztatható, de ahhoz ügyesség is kell, hogy használható tárgy, s ne romhalmaz legyen a vége. Orbán egyetlen célja a bevándorlózással, hogy erősítse itthon a pártja népszerűségét – s ez a számítása be is fog jönni. Tagadhatatlanul politikai fenomén. Közéleti bűvész. Hogy is fogalmazott annak idején Kósa Lajos?

Táltos. Aki mellé kéne egy törzsfőnök.

Találó szöveg, lám ön is kapásból emlékszik rá.

Hisz’ nekem nyilatkozta úgy tíz éve. Bocs.

Ja, úgy könnyű. Szóval Orbán arra játszik, hogy 2018 tavaszán a „Fidesz vagy Jobbik?” kérdéssel szembesüljenek a választók, s a magyarországi közép – beleértve a balliberálisokat és a mérsékelt konzervatívokat – a kisebbik rosszra, vagyis a narancsra szavazzon. Ez a másfél évtizede Franciaországban lezajlott Le Pen versus Chirac történet újrajátszása, ahol ugye a második fordulóban a balosok is a gyűlölt Chiracra ikszeltek. A bökkenő az, hogy nálunk lassan eltűnik a szélsőjobb és a mérsékelt jobb közötti fal: egyik oldalról a Jobbik csákányozza a kutyuskampányával, a másik oldalról Orbán bontja radikális üzeneteivel, a halálbüntetés felvetésével és a bevándorlók elleni uszítással. Hamarosan kezet foghatnak a sitt fölött. Ha ez így megy tovább, 2018-ra lesz egy megunt, korruptnak, tehetetlennek tartott Orbán, valamint egy még ki nem próbált, dinamikus Vona. Életveszélyes.

Önök tudnának tenni ellene. Mondjuk azzal, hogy kormányzóképesnek mutatkoznak.

Háromból két időközit mi nyertünk!

Újpesten mindig is az MSZP győzött, Veszprémben pedig egy fideszesből lett liberális mögé állt be a komplett balos ellenzék.

A kampányban az MSZP teljes helyi bázisa megmozdult.

Van még olyan, hogy MSZP-s helyi bázis?

Létezünk.

Itthon a színfalak mögött nyírják egymást, Brüsszelben a paraván előtt is, innovációnak, ötletnek nyoma sincs, a pártelnököt nem látni, se a mostanit, se az előzőt. Az egykori ballib koalíció összezsugorodott helyén a Magyar Szocialista Párton kívül a DK, az Együtt, a PM és a Liberálisok osztozkodnak, plusz ott az LMP – de közösen sincsenek fidesznyien, sőt lassan jobbiknyian sem. Ez lenne a „létezés”?

Valóban sok minden tragikus körülöttünk.

Komolyan kérdezem: megeshet, hogy pár év alatt eltűnik az MSZP?

Attól azért nem tartok. Sőt. A Tóbiás József pártelnök által véghezvitt szervezeti változások lassan meghozzák gyümölcsüket. Ha az utolsó órában is, de hozzányúltunk a struktúrához, így a még Mesterházy Attila előtti években felgyülemlett és azóta hordozott adósságállományt is letudjuk.

Spórolnak?

Alkalmazkodunk az Orbán-rezsim körülményeihez.

Spórolnak.

Ésszerűsítünk. Átalakítjuk a még az MSZP 1989-es megalakuláskor létrejött megyei struktúrát.

Orbán ezt kilenc éve, a 2006-os választási veresége után lépte meg a Fidesszel.

Mi most jutottunk idáig. Elképesztő belső érdekkonfliktusokkal szabjuk át a sokak által éveken át rettentően irigyelt, minden megyében irodákat, fizetett forradalmárokat fenntartó szervezetünket.

Fordítom. Két és fél évtizeden át belefért a pártbüdzsébe, hogy békeidőben is eltartsanak pár száz, jobbára csak a kampányok alatt rakkoló embert, de hogy 2010-ben elbukták a kormányzati és a helyhatósági pozícióikat, s vele az aktivistáik közállásba helyezésének lehetőségét, pénz híján fel kellett számolni a hálózatot.

Valóban nem volt mód a fenntartásra. Az átalakítást Tóbi tisztességgel elvégezte, emiatt is igazságtalan számon kérni rajta, hogy közben nem táncolt a színpadon.

Csak azért nem táncolt, mert nem jutott rá ideje?

Nem az ő műfaja. Tóbi menedzser, s a pártnak ilyen elnökre van szüksége.

Kívülről nem látszik a párt.

Keveset jár vidékre. Ha a kezébe veszi a Veszprém megyei Napló újságot, vagy épp a dél-magyarországi napilapot, olvashat az aktivitásunkról. A földügyekkel foglalkozó Gőgös Zoli barátom a legnagyobb termeket is megtölti. Botka fellépésein a csilláron is lógnak, követelik, mutassuk már meg magunkat.

Hiszen ők sem látják önöket. Bezzeg a Jobbik ott van az „emberek között”. Miben ügyesebb a radikális jobb, mint az MSZP?

Dehogy ügyesebb! A Jobbik Szegeden egy-két százalékon áll.

Országosan tíz százalékpontot ver önökre.

A tavalyi választáson hány parlamenti helyet nyert a Jobbik, s hányat az MSZP?

És ma hányat nyerne, s hányat önök?

Háromfelé estünk szét, két volt miniszterelnökünk önálló pártot csinált. Ezek után vicces a négy-öt évvel ezelőtti MSZP-s nagyságrendet kérni rajtunk számon.

Mindhármukon számon kérhető az a nagyságrend.

Én már akkor is különutas voltam: nagyon egyben tartottam volna a rendszert, s ma is nagyon egyben tartanám, pontosabban egybekovácsolnám.

Gyurcsánytól Mesterházyig? Na, ez a vicces.

Van akkora színpad, amin elférünk mindannyian.

2014-ben egymás szagát sem tudták elviselni a frontharcosok, mitől változna ez a következő választásra?

A tavalyi eredménytelenség, remélem, mindenkit elgondolkodtat. Természetesen a közös párt nem kovácsolható újjá, a közös ellenzéki front viszont elengedhetetlen, választóink is ezt követelik tőlünk. Hát mi zajlott a tavalyi EP-választáson? A bal szimpatizánsai azt látták, hogy…

Újhelyi István, lead 02 (Array)

…az egyik listát Bajnai Gordon vezeti, a másikat Gyurcsány Ferenc, a harmadikat Szanyi Tibor. Bázisunk nem értette, ma sem érti, kire is kell ikszelni. Sokan kedvelik például Jávor Bencét, de a pártjára nem szavaznának…

…mert számukra értelmezhetetlen egy ilyen kis formáció. Én magam is kapok leveleket DK-soktól, PM-esektől, melyekben szimpátiájukról biztosítanak, de megjegyzik, a pártom elfogadhatatlan nekik. Csodálkozunk az elbizonytalanodáson és a szétesésen? A szétszórattatás nem tud sikerre vezetni.

Szóval miben jobb a Jobbik, mint az MSZP? Miért van tele az ovisoknak mesét olvasó Vonával a sajtó, s miért nincs cuki szoci?

Vona valóban szárnyal a meseolvasással, ám ha mi csinálnánk, beleégnénk. Mehetne akár a pártelnökünk cukikampányolni, a média azt hozná le, miért nem a valós kérdésekkel foglalkozik ez a hülye.

Jogosan?

Csak részben. Ugyanis a modern politika tele van szimbólumokkal, szimbolikus ügyekkel, szimbolikus cselekvésekkel. Még egy amerikai szenátusi kampányban is csupán két-három momentumot tudsz felmutatni a politikai hitvallásodból. Ha lehajolsz egy szál virághoz, és nem letéped, hanem megszagolod, azon rugózik a komplett sajtó, vajon miért úgy döntött a stábod, hogy bal kézzel érintsd meg azt a növényt.

Nálunk is van ilyen.

Milyen?

Gyurcsány Ferenc pár éve eltévedt gyereket talált a hegyen. Az is a stáb ötlete volt?

Nem hiszem. Nem tudom. Az viszont biztos, hogy a politikában minden nyilvános tett egyúttal szimbólum. Én nemcsak EP-képviselőként, hanem már házalelnökként is adtam át óvodától sóbarlangig mindent, egy szabolcsi településen pedig nem öt percet meséltem, míg kattogtak a fényképezőgépek, hanem komplett mesedélutánt tartottam a gyerekeknek. Egyébként azt nem írta meg senki.

Bezzeg Vonát.

A Jobbiknak – különösen vidéken – sikerült feljátszania magát arra a polcra, ahol a le nem járt szavatosságú, „akár még bele is kóstolnék” választék található. Ma már reális veszély, hogy 2018-ban valamilyen formában Jobbik-kormányzás lesz. Harcolni kell ellene, de ebben a küzdelemben az erőtlenné vált Orbánra aligha számíthatunk.

Orbán erőtlen? Nem mondja.

Nincs benne erő! Erőszak, erőfitogtatás, na, az van benne. Nem tud kormányozni, képtelen érvényesíteni az akaratát.

Az van a törvényhozásban, amit akar.

Én egész fiatalon kormányoztam elég sokáig, és párszor rácsodálkoztam a politika érdekességeire. Nem az ám a legfontosabb, mi van fölül, a kormányzati és az állami apparátusokban. Hanem a végek! És ott ma már Jobbik-kormányzásra készülnek. A helyi fideszes vezetők egyre többen és egyre gyakrabban járnak el esti sörre, hétvégi kerti sütögetésre a Jobbik-elnökkel, megy az információáramlás, sőt úgy hallom, már az ügyészségeken is a szélsőjobbhoz dörgölőznek, mondván, sosem lehet tudni. A Fidesz számos alapszervezetében egymást rugdossák ki a tagok, vagy épp a pesti pártközpont oszlatja fel őket. Vajon miért? Mert egyre több településen ér össze a két párt ottani vezérkara. Ezért egyre nyilvánvalóbban hibás az orbáni stratégia, miszerint az MSZP-t kell karanténban tartani, finanszírozásunkat, forrásainkat elapasztani, intézményrendszerünket megsemmisíteni, még az írmagunkat is kiirtani. Mit művelt velünk a HírTV, és ugyanezt miért nem tette a Jobbikkal? Tipikus keleti tempó.

A nyugati milyen?

Nyugat-Európában küzdenek, de közben vigyáznak is a másikra a mérsékelt politikai erők, hiszen tudják, ha legyilkolják egymást, kalandorok vehetik át a hatalmat.

Azt szeretné, hogy Orbán Viktor vigyázzon önökre?

Isten ments!

Hát most mondta.

Nem pont ezt mondtam.

„Én választást tudnék nyerni a baloldallal. Csak most épp nem érek rá.” Állítólag Orbán Viktortól való az idézet.

Jó geg.

Pláne, hogy valószínűleg tényleg képes lenne rá.

Orbán kétségtelenül megkerülhetetlen személyiség, bármit mond a pornótól az illiberalizmusig, mindenki azt elemzi. De a bal jobb kezekben van nálunk.

Lesz messiás pártelnök, aki új Medgyessy Péterként a vesztes pozícióból kivezeti a brigádot? Keresik az alkalmas kádert?

Nem pártelnököt kell keresni, hanem olyan embert, aki képes összekovácsolni a már emlegetett ellenzéki frontot.

Mesterházy visszatér?

Attila nem visszatér. Hanem itt van folyamatosan. Dolgozik, mozog. Örülök, hogy legalább ő nem egy másik pártot ment el szervezni, mint a kollégák.

Szóval nem kék norvég az MSZP?

Kék norvég?

Újhelyi István 03 (Array)

A Monty Python madara, ami „nem halt meg, csak pihen”. Azaz meghalt.

Dehogy halt meg! Még csak nem is pihen. Attól, hogy a delfin nem ugrik folyton a vízfelszín fölé, odalent azért mozog.

Delfin?

Delfin! Ön madaras hasonlatot hozott, én vizeset.

Lehet, nem is delfin, csak sneci.

Majd kiderül, ha ugrik… Sneci? Azt Simicska mondta Orbánra, nem? Vagy valami hasonlót. Ha már pornó.

Tobzódunk. Az is pornó, amit a magyar ellenzéki képviselők produkálnak Brüsszelben: négy balos háromfelé húz. Két szoci, ön és Szanyi, valamint két DK-s, Niedermüller Péter és Molnár Csaba alkotja a delegációt. Melyet kezdetben Szanyi vezetett, aztán egyszer csak ön lett a főnök. „Szimpla puccs. Három gyurcsányista összeállt egy baloldali ellen” – Szanyi foglalta így össze a történteket. Puccs volt?

Dehogy puccs. Nem állítom, hogy súrlódásmentesen virul a delegáció, de legalább él, aktívan dolgozik.

Ön gyurcsányista?

Ezt nem tudom értelmezni. Én európai demokrata vagyok. És működtetem a delegációt.

Szanyi azt nyilatkozta nekünk, nem állnak szóba egymással. Így szólt a párbeszéd az interjúban: „Beszélnek egymással?” „Ha van miről, akkor igen.” „Van miről?” „Nem nagyon.”

Most erre mit mondjak?

Ha Brüsszelben a két szoci sem ért szót, mit várnak az itthoniaktól?

Tudnék én is jól idézhető mondatokban válaszolni, de pont az összefogás reményében nem veszem fel a kesztyűt. Szanyi jár a delegációs értekezletekre, s minden erőmmel azon vagyok, hogy hatékonyan működjünk együtt.

A következő EP-listán rajta lesznek mindketten?

Hol van még 2019?! Előbb még 2018-ban kormányt kell otthon alakítanunk.

Aha.

Rengeteget dolgozunk, ha ezt kívülről nem is mindig látni. Ha kiteszek egy posztot a Facebookra, kapásból érkezik harminc olyan komment, hogy ne csak dumálj, csinálj is valamit. Na de mit még?

Még?

A kampányban elképesztő energiát fektettem abba, hogy bekerüljek a sajtóba. Most ügyeket intézek. Ha személyes kampányba kezdenék, páran félreértenék. Így is azt mondják, túl sokat szerepelek.

Mármint a saját pártjában mondják ezt?

Vannak ilyen hangok. Kérdezik olykor, miért mozgok ennyit a nyilvánosság előtt.

Lenne pártelnök?

A közeljövőben biztos nem. Arról pedig fogalmam sincs, mi leszek hatvanévesen. Örülök, hogy annak ellenére túléltem húsz évet a magyar politikában, hogy voltak vagabund, túl aktív időszakaim. Átmentem Rogánba, vagy ha úgy tetszik, korai Szijjártóba: minden szembejövő kamerának harciasan nyilatkoztam, én akartam lenni a nagyon megmondó ember, a mindenkinél okosabb srác, vágytam a szereplésre.

Aztán?

Aztán kormányzati és törvényhozói tapasztalattal, Szeged város parlamenti képviselőjeként jöttem rá: bele kell érni minden pozícióba. A következő öt-tíz évben európai tanulásra, kapcsolatépítésre van szükségem. Szóval nem tervezek pártelnök lenni, miközben persze tudom, hogy tele pletykával a ház.

Onnan kanyarodunk el, hogy rengeteget dolgozik.

Szakpolitikai kérdésekkel és Magyarország érdekeinek képviseletével foglalkozom. Turizmuspolitikában jelenleg én vagyok a legmeghatározóbb felelős politikai vezető az Európai Parlamentben, és a világpolitikai aktualitások is adnak elég feladatot a külügyi bizottságban. Eközben százasával fordulnak hozzánk magyar társadalmi szervezetek, magánszemélyek, ügyeikkel fölkeressük a megfelelő tisztviselőket, ha van rá mód, javaslatokat teszünk a bizottságnál. És vagyunk erre összesen ketten szocialista EP-képviselők, miközben az előző ciklusokban kilencen voltunk. Aztán. A múlt héten Budapestre hoztam az EP-frakciónk teljes vezetését, plusz uniós képviselőket és háromszáz egyetemistát, összesen ötszáz embert. A Parlamenttel szemben felállítottuk a Dunán az Európa-hajót, és arról beszéltünk, nagy lesz a baj, ha az unió nem talál megoldást az ifjúsági munkanélküliségre és a fiatalok kilátástalanságára.

Magyarország előző uniós biztosa, a szocialista Andor László a teljes ciklusa alatt erről beszélt.

És nem csak beszélt róla. Az ő nevéhez kötődik az Ifjúsági Garancia Program, amivel kapcsolatban én hetente tárgyalok uniós biztosokkal, s teszek javaslatokat. Egy éve tartom napirenden a külföldre költöző sok százezer magyar fiatal ügyét, tartottam sajtótájékoztatót Ferihegyen, Facebook-csoportokba csekkoltam be, Berlinben, inkognitóban sört csapoltam kint élő honfitársainknak. Jövő héten egyébként Budapesten konferenciát is rendezünk a témában. Folytatom a sort. Cserdi roma polgármesterét kivittem Brüsszelbe, és javasoltam pilot-programnak a cserdi modellt. Hatalmas dolog lesz, ha összejön. Elkészítettem saját honlapomat, az ujhelyi.eu-t, amelyen keresztül bárki nyomon követheti a munkámat. Mondok még! Beleálltam a roaming-díj eltörlésébe! Úgy volt ugye, hogy most év végén kell kivezetni a roaming-díjat az egész kontinensen, ám újabban az Európai Tanács, vagyis tagjai, a miniszterelnökök pedzegetik, toljuk odébb három évvel a bevezetését. Mire én fellázítottam az Európai Parlamentet. „No roaming” feliratot tetettem minden képviselő asztalára, itthon pedig egy hónapja sajtótájékoztatón követeltem Lázártól, árulja el, a rezsicsökkentő magyar kormány milyen álláspontot vett fel roaming-díj ügyben az Európai Tanácsban.

Milyet?

Míg a Fidesz EP-képviselői szóban a díjak mihamarabbi eltörlése mellett érveltek, addig Lázár Jánosnak az írásbeli megkeresésemre a napokban küldött válaszából egyértelműen kiderült, hogy a magyar kormány a fokozatos, elnyújtott kivezetést támogatta. A miniszter tájékoztatása szerint az Orbán-kormány álláspontja az, hogy a „roaming-díjak elhamarkodott megszüntetése” csak negatív következményekkel jár. Ez egyértelműen a fideszes kormánypárt kettős beszédét és teljes zavarodottságát mutatja. Fájó, hogy ezen ügyek közül egy se ment át a magyar sajtón.

Miért nem?

Miért, miért?!

Újhelyi István, lead 01 (Array)

Mert le vagyunk írva. Le vagyunk sajnálva. De voltunk ennél rosszabb helyzetben is, például 1992-ben, amikor beléptem ebbe a pártba. Bár jelenleg nem jutunk médiaközelbe az akcióinkkal, el fog érkezni a pillanat…

…amikor majd minket emel a közhangulat.

Mitől érkezne el?

Attól, hogy felfedezi a társadalom: európai demokratákra van szüksége.

Mitől fedezné fel?

Rájön, hogy nyugalomra van szüksége. Orbán bármilyen zseniális, boszorkánykonyhájában bármennyire kidekázva, mit diktál politikai haszonszerzése, kezdi elveszíteni a kontrollt, és egyre inkább túltolja ezt az erőből politizálást. Nem alakítja a társadalmat, hanem kettétöri. Elérkezik a pont, amikor egy széles társadalmi réteg, benne számosan mérsékelt jobboldaliak, azt mondják: ez már nagyon gáz. Beszélnünk kell az emberekkel. Én bár csupán heti egy-két napot vagyok itthon, fogadóórákat tartok, meghirdetem a megyei lapban, s jönnek is a választók. Az a dolgunk, hogy megtaláljanak bennünket. Engem akár a nyári szabadság alatt is a badacsonyi strandon, fröccs mellett. Csak álljanak szóba velünk!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.