Belföld
ipoly (Array)

Átrajzolják a szlovák-magyar határt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 06. 06. 15:26

Nem, nem revízióról, hanem cseréről van szó. Patikamérlegen mért négyzetméterekkel fogunk elszámolni, hogy a jog beérje a gyakorlati változásokat.

Korábban a témában:

A napokban a fél magyar sajtó szemlézte a Bumm.sk cikkét, miszerint Szlovákia és Magyarország területcserére készül. Mindkét oldalon több település érintett az Ipoly partján, de mindösszesen csak 17 hektárról van szó, azaz 0,17 négyzetkilométerről, 170 ezer négyzetméterről egy hatalmas tér átlagában.

Szó sincs “revízióról”

Nyilvánvalóan cseréről van szó, az átadott szlovák területekért épp annyi “magyar földet” csatolnak majd északi szomszédunkhoz. Előtte viszont az egyelőre szlovák szakértői javaslat részleteire még a politikának és természetesen a magyar döntéshozóknak is rá kell bólintaniuk.

Magyarul mondva hazánk egy görönggyel sem lesz nagyobb, se kisebb, a cikkek alatti kommentekben viszont sokan Trianont emlegetik, a többiek pedig nem igazán tudják hova tenni a hírt. A józan hangok – mint minden kommentáradatban – itt is háttérbe szorultak. A Hír24-nek Nagy Boldizsár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa segített rendbe tenni a kérdést.

A mostani csere hasonlít egy korábbihoz, amit az 1999. évi LXXX. törvényben kihirdetett kétoldalú szerződés tett lehetővé. Az Ipoly, a Sajó és a Ronyva, mint határfolyók vízgazdálkodási szabályozása érdekében engedte az államhatár megváltoztatását. Az ilyen szerződésekben a lényeg a “közös államhatár jól láthatósága”, illetve “az érintett földterületek használatának feltételeinek” megteremtése.

Akkor, 1999-ben Szlovákiától összesen 2 094 393 négyzetméternyi terület került Magyarországhoz a rajta lévő ingatlanokkal együtt, amiért hazánk pontosan ugyanekkora részt – szintén az esetlegesen ott található építményekkel egyetemben – átengedett a szlovák félnek. Akkor kicseréltünk két négyzetkilométert, most ki fogunk cserélni 0,17-et.

Az Ipoly Ipolyságnál
Fotó: MTI/Simó Endre

Miért cserélünk?

Még mindig marad a kérdés, miért van erre szükség? Egyrészt mert az Ipoly élő folyó, természetes módon változtatja medrét, másrészt pedig a folyószabályozás is ilyen változást okozhat. Mindkettő könnyen megérthető egy példával. Képzeljünk el egy S betűt, mint a szlovák-magyar határ vonalát. Ez egyben az Ipoly folyó is. Most szabályozzuk a folyót hagyományos módon, és “egyenesítsük ki” kanyarulatait, máris úgy fog kinézni, mint a dollár jele: $ – segít Nagy Boldizsár.

A határ ezzel nem változott, hiszen azt nem a folyó fősodra, hanem pontosan meghatározott földrajzi koordináták jelölik ki. Jóval nehezebb lett viszont azon állami és helyi közigazgatás dolga azáltal, hogy a folyótól immár egy másik ország területe választja el, legyen az bármilyen apró is. Az 1999-es cseréig például ha Balassagyarmat határában, az Ipoly innenső partján, de még szlovák területen történt valami, ott a “magyar rendőr” nem volt illetékes, de a szlovák sem tudott átjönni a folyón.

Vagy vegyünk egy települést, amelynek így már a szomszédos ország területén kellene a védőgátakat építeni, karban tartani. Nem is kell elképzelni, van ilyen. Ha pedig ezek mentén belegondolunk az ott élők mindennapjaiba, értelmet nyer a törvény szövege is: a “közös államhatár jól láthatósága”.

Egyértelmű, ezek a területcserék a jogot alakítják a változó valósághoz, a természeti környezethez. Emberek élete válik így könnyebbé mindkét oldalon, ezzel is elősegítve a békés egymás mellett élést és együttműködést.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.