Az Iszlám Állam elleni harcban való magyar részvétel nem valószínű, hogy jelentősen javítana a magyar–amerikai politikai kapcsolatokon. A két fél viszonyában nem számít, hogy éppen részt veszünk-e egy katonai akcióban vagy nem, hiszen egyébként is egy szövetségi rendszerbe, a NATO-hoz tartozunk, így a részvétel úgymond kötelezettség, és többek szerint erkölcsi kötelesség is – értesült az Origo kormányzati forrásokból.
A kormányzatban olyan vélemény is van, hogy az Egyesült Államok jelenleg csupán “tűzszünetet tart”, és értékelik, mit sikerült elérniük az október közepén kirobbant kitiltási botrányban. Úgy értékelik a jelenlegi helyzetet, hogy a Demokrata Párt egyik befolyásos szárnya számára elfogadhatatlan az új alaptörvény, és azt szeretnék, ha 2010 előtti államberendezkedéshez térne vissza Magyarország, amely persze Orbán Viktor számára elfogadhatatlan. A republikánusoknak pedig az Oroszországhoz fűződő különleges magyar viszonnyal van problémájuk.
Fotó: Europress
Az Origo forrása szerint nemzetközi szinten elismerik függő viszonyunkat az orosz gáztól, és a magyar kormányfőtől csak azt kérték a nemzetközi partnerek, hogy ha lehet, zárt ajtók mögött egyeztessen az ukrán konfliktus miatt kegyvesztett Moszkvával.
A hírportál úgy tudja, a lengyel–magyar kapcsolatokban sem várható áttörés. A lengyelországi májusi elnök- és októberi parlamenti választás miatt ugyanis nem várható változás az oroszellenes lengyel vonalban.
