A jövedelemkompenzációt biztosító támogatások a járásokhoz, míg a kiadáskompenzáló segélyek az önkormányzatokhoz kerülnek az új rendszerben. A települések maguk dönthetnek arról, hogy milyen támogatási formákat biztosítanak és milyen összegben. A kormány az önkormányzatoknak rendeletalkotási segédletet küldött, hogy megkönnyítsék a feladatot.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pénteken elmondta: az önkormányzatoknak kötelességük az átmeneti veszélyhelyzet esetén kifizetett krízissegély lehetőségét is jogszabályba foglalni.
Március elsejétől az egyes településeken, sőt az egyes fővárosi kerületekben is eltérő lehet az egyes segélyek összege. A települési támogatásokhoz az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre. A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek, köztük az összes budapesti kerületnek saját erejéből kell megoldani a segélyezést, de más önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk adóbevételük nagyságának függvényében.
Az állam idén több mint 30 milliárd forintot biztosít a településeknek a segélyezésre, további ötmilliárd forintra pedig pályázhatnak azok az önkormányzatok, melyeknek elfogyott a rendelkezésre álló keretük. Az államtitkár szerint a szociális biztonságot erősíti a változtatás, a rászorulók átláthatóbb, igazságosabb keretek közt jutnak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz, miközben a támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem csökken.
A jövedelemkompenzáló támogatás egy minimális támogatási összeget jelent a „túléléshez” azok számára, akiknek nincs más jövedelme. Ebbe a körbe tartozik a közgyógyellátás, az ápolási díj és az időskorúak járadéka is. Ezekkel kapcsolatban az önkormányzatoknak márciustól már nem lesz szerepük, a jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.
