„Igen” – ad egyértelmű választ a kérdésre Kiszelly Zoltán politológus, a Gótikus ház elemzője, aki szerint a miniszterelnöknek nem is volt más választása a kialakult helyzetben. Ha makacsul ragaszkodik az eredeti elképzeléseihez, november 17-én még nagyobb tömeg vonulhatott volna az utcára – az pedig a mostaninál is nagyobb arcvesztéssel járt volna.
„Így fogta ki a szelet az elégedetlenség vitorlájából” – állapítja meg. De mit jelent a visszalépés a miniszterelnök személyével és irányítási stílusával szimpatizálóknak? Az elemző szerint annyira nem sokat. A Fidesz törzsszavazói, körülbelül 2 millió ember úgy gondolja, hogy az irány alapvetően jó, csak porszemek kerültek a gépezetbe.
„A törzsszavazók inkább azt kérdezik: miért nem mérte fel a kormány előzetesen a lehetséges következményeket, miért dobtak be 5-6 magyarázatot is? A professzionalizmus mögé került egy kis kérdőjel, egy egészen kicsike.”
Szakács András, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa sem fél attól, hogy Orbán Viktor bejelentésének hatására tömegesen pártolnának el a Fidesztől szavazói, mégsem marad következmények nélkül a párttól szokatlan lépés.
„Most bebizonyosodott, hogy a 24 éve tartó ötletalapú politizálás nem működőképes. Szakmai egyeztetés és a társadalom igényeinek, lehetőségeinek felmérése nélkül nem lehet jó döntést hozni. Az emberek egyszerűen lenyomják – ahogyan ezt is.”
Beismerheti egy politikus, egy párt, hogy rossz döntést hozott? Szakács András szerint igen és Orbán Viktor mai bejelentése sem fogja gyengíteni hatalmát.
„Amit borzasztóan hiányolok az utóbbi 24 év politikai kultúrájából,az a hibák egyenes felvállalása. Ha rossz döntés születik, álljanak ki az emberek elé, kérjenek elnézést, ismerjék be a tévedést és kezdjenek el dolgozni egy jobb megoldáson. A mindenhatóság képét le kell rombolni.”
A politológus félig viccesen hozzáteszi: amikor a rádióban hallgatta a miniszterelnököt és a nemzeti konzultációról szóló terveket, azt gondolta, a Fidesz most végzi el azt a munkát, amit jóval korábban, az adó bejelentése előtt kellett volna.
„Valószínűleg közvélemény-kutatásokkal felmérték, kiket és hogyan érint a döntés, mekkora az elégedetlenség, ezért léptek a fékre – ha nem is teljesen.”
Ezt a teóriát erősíti a tegnapi hír, miszerint a Miniszterelnökség megbízására végzett telefonos közvélemény-kutatást a kormányközeli Századvég Alapítvány alá tartozó Kutatópont Kft., amellyel október elején 100 millió forintos piackutatási szerződést írt alá a csúcsminisztérium. A kérdezők az internetadó és a Fidesz-székháznál történtek megítélésére voltak kíváncsiak, egy tízen skálán pedig Áder János és a miniszterelnök munkáját kellett értékelni. Akármi is került a vizsgálat végén az egyenlőségjel mögé, most és így nem lesz netadó. Szakács András szerint a kormány nem kalkulált az internetes kultúra átalakulásával, a migrációs tendenciák változásával.
„A Facebookon az 50-55 éves korosztály az egyik legerősebben fejlődő felhasználói csoport – tehát éppen azok, az idősebbek, akik komolyabban foglalkoznak a politikával. A Fidesznek sikerült tehát az aktív szavazókat megszorítani” – mondja.
Nem eszik olyan forrón
„Nézzük meg, mit hoz a jövő és milyen lépéseket tesz a kormányzat, mert én csak annyit hallottam, hogy ebben az időszakban, ebben a formában nem lesz netadó” – int óvatosságra Szakács András. A politológus gyanítja: a januárra beharangozott nemzeti konzultáció nem más, mint kommunikációs megágyazás. „Volt már példa arra, hogy egy terv kifuttatásához több időre volt szükség. Gondolhatunk például a felsőoktatás átalakítására, akkor hónapokig ment a kommunikációs harc.”
Kiszelly Zoltán is hangsúlyozza: a kormány alapvetően a szolgáltatókat akarta megadóztatni és nem hiszi, hogy ezt a tervet sutba dobnák „a szolgáltatók pedig a törvényi tiltás ellenére biztosan megpróbálják majd áthárítni a terhet az emberekre”.
Orbán Viktor nem egy rendkívüli sajtótájékoztatón, szakmai stábbal jelentette be az adónem elnapolását és a januári konzultációt, hanem a Kossuth rádió akolmeleg 180 perc című műsorában. Miért is? „Mert a miniszterelnök ezzel azt jelezte: nem kezeli kiemelt ügyként a történteket. A szokásos rádióműsorban egy szokásos szakpolitikai kérdésre válaszolt. Próbálja a kormányzást a rendes mederben tartani, nem akart súlyt adni ennek az ügynek” – állítja Szakács András, aki nincs egyedül a véleményével. Kiszelly Zoltán szintén amellett teszi le a voksát, hogy egy nagy dirrel-durral beharangozott sajtóesemény nem szolgálta volna a kormányzat céljait, ezért tette a miniszterelnök a rutin részévé a sokak által várt bejelentést:
„Egy rendkívüli sajtótájékoztató szimbolikus kudarc lett volna. És ott kérdezni is lehet.”
Csendes hátraarc, de hátraarc
Az internetadó bevezetése ellen október 26-án körülbelül néhány ezren gyűltek össze a József nádor téren, majd két nap múlva már 30-40 ezer ember követelte a teher visszavonását és közülük rengetegen Orbán Viktor lemondását. Nem csak a főváros mozdult meg: tüntetéseket szerveztek többek között Egerben, Békéscsabán, Szombathelyen, de még Varsóban is, világhírű magyar cégek – a PREZI, a Ustream és a NNG – hallatták a hangjukat, a Microsoft Magyarország vezetője, Papp István is kiállt a gigabyte-ok megsarcolása ellen. A nemzetközi média az ország felé fordította tekintetét: Németországban az ARD és a ZDF (ők még a gyermekhíradóban is megemlékeztek az internetadó ügyéről) tévécsatornák, a Die Presse és a Wirtschaftsblatt című osztrák lapok is írtak a megmozdulásról, a New York Times pedig címlapon hozta az október 28-ai tüntetésről készült képet, de még a Business Insider sem tudott elmenni a hír mellett.
A tüntetők ma este 18 órakor győzelmüket ünneplik a József nádor téren. Ahogyan az eddigieken is: a Hír24 tudósítói ott lesznek és élőben közvetítenek.
