Belföld

Az MSZP elnöke Orbánról, Bokrosról, Gyurcsányról

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2014. 10. 06. 14:05

Korábban a témában:

Az MSZP elnöke azt tanácsolja fővárosi szocialista barátainak, hogy szavazzanak az összes baloldali polgármester- és képviselőjelöltre, mondván, a kerületekre kell helyezni a hangsúlyt. „A változás igazi garanciája, ha a kerületekben a baloldali polgármesterek nyernek sorra, így a közgyűlés is baloldali többségű lehet.” Nyíltan nem mondja ki, de az interjúban utal arra, hogy ő nem húzná be az ikszet Bokros Lajosra, „mivel nincs olyan jelölt, aki képviselni tudná azokat az értékeket, amelyeket” ő – és az országos elnökség – fontosnak tart, „az esélyt, a szolidaritást, a biztonságot”. Szerinte a Medián-felmérés (amely szerint Falus Ferenc népszerűbb, mint Bokros) is azt jelzi, hogy az értékekből „fakadó politika előbb-utóbb igazolja önmagát. A baloldali szavazóknak tudniuk kell, hogy az MSZP új vezetése a következő négy évben sem tartja alku tárgyának az értékeit, és ez meg fogja hozni az eredményt”. Szerinte nem az ő hibája, hogy nincs baloldali főpolgármester-jelölt. Ennek igazolására Márait idéz: „Mindaz, amit a világ akarhat tőled, alku és félmegoldás. Csak az számít, amire te szerződtél önmagaddal és jellemeddel. Ebben a szerződésben nincs alku.”

Terhes örökség

Ő örökölte az elmúlt évek politikai, szervezeti, gazdasági helyzetét. Az örökség október 12-ig tart, azzal már nem tud mit kezdeni, „de október 13-tól egy, a jelenlegi kormánnyal szembeni alternatívát felépítő, társadalmi tömegekkel rendelkező MSZP-t fognak látni”. Ő szembenézett a múlt örökségével, újat akar építeni. Az Együtt és a DK elnökeivel ellentétben azért nem vett részt a budapesti egyeztetéseken, mert „az MSZP-nél az a szabály, hogy helyi szinten tárgyalnak és kötnek egyezségeket a szervezeteink”. Ő tiszteletben tartotta a döntést, de a budapesti MSZP-sekkel ellentétben neki – és az országos elnökségnek – volt, van és lesz egy kiszámítható véleménye. Ez „nem Bokrosról szólt, hanem az értékválasztásunkról, amelyet nem vagyunk hajlandóak napi politikai szempontok szerint váltogatni”. Egy rossz szereplésnél nem várja el Kunhalmi Ágnes budapesti elnök lemondását, mert ő azzal dolgozik együtt, akit megválasztanak. Tóbiás József először nem árulja el, mitől nehéz az öröksége, melyik elődje felelős az MSZP hanyatlásáért, szerinte nincs egyszemélyi felelősség, mégis belemegy a játékba, hogy a volt pártelnököket röviden minősítse. Horn Gyula a „minta”. Kovács László a „2002-es győztes”. Eddig a „játék”, Hiller István, Gyurcsány Ferenc és a többiek értékelését október 12. utánra tartogatná, de nem tart tőle, hogy a héten 25 éves MSZP már nem éli meg a 26. évét, pártja túléli a kétmilliárdos adósságot. A Jókai utcai eladása után is lesz székházuk, de „nem egy irodaház, hanem egy közösségi tér. Ahol le lehet ülni, ahol lehet találkozni a vezetőkkel, ahol lehet beszélni a szocialista politikusokkal”. 

Nem el-, hanem feltűnt 30 helyen   

Tóbiás bizakodó, noha elismeri, az elmúlt napok eseményei nem adnak okot erre. Hat-hét megyei jogú városban számít baloldali győzelemre: Szegeden, Szombathelyen, Salgótarjánban, Miskolcon, Dunaújvárosban, Nyíregyházán. Budapesten a mostani háromnál több lesz a baloldali polgármester. Reálisnak tartja Molnár Gyula újbudai, Trippon Norbert újpesti, Karácsony Gergely zuglói győzelmét. Őket azért nem segítették központi kampánnyal, mert pártjánál ez nem szokás, csak egyszer fordult elő, hogy központi kampány volt, 2002-ben. Tóbiás tagadja az interjúban, hogy eltűnt az elmúlt két hónapban, szerinte akár dicséret is lehetne, hogy párttársai láthatatlannak minősítik, „mert a láthatatlan ember szó nélkül teszi, amit kell, és nem vár köszönetet, dicsfényt”. Persze kampányolt: több mint harminc települést keresett és keres fel a kampányban, és rengeteg vidéki lapnak elmondta, hogy gondolkodik a helyi politikáról, a választás tétjéről.

A rejtélyes új időszámítás

Mivel az Index újságírója egyetlen erős mondatára sem emlékezett, Tóbiás megismétli, hogy: „Nincs erős Magyarország 4 millió mélyszegénységben élő emberrel!” A kormány társadalmilag hűtlen kezelést valósít meg, úgy beszél az országról, hogy 4 millió ember a létminimum alatt él. „Arról beszélnek, hogy a népért dolgoznak, miközben egy újabb Orbán-csomag bevezetésével 1700 milliárd forintot akarnak kivonni a költségvetésből” – teszi hozzá. Tóbiás József nehéz kérdésnek nevezi, hogy mitől lesz más a megújult MSZP, hiszen úgy kell beszélnie az önkormányzati választásokig, hogy a jelöltjeiket segítse. Annyit mondhat, hogy a választások után új időszámítás kezdődik az MSZP-ben. Valódi társadalmi alternatívát ígér, egy új társadalmi szerződés alapjait rakják le. Azt nem árulja el, miben érhető tetten az új időszámítás. Csak azt tudja, hogy láthatóvá válik az új korszak, amint maga mögött hagyhatja a régit, amely gúzsba köti a szabad gondolkodást és az értékazonos politikája megjelenítését.

Orbánon nem agyal

Az új időszámítást nem hátráltatja, hogy a nyári tisztújításon olyan régi politikusok lettek a megyei elnökök, mint Puch László, Veres János, Boldvai László, mert „nem az kérdés, ki milyen régi, hanem hogy mennyire képes új gondolatokat befogadni, megérteni, hogy a világ megváltozott, mást és máshogyan kell tenni. (…) Ki fog derülni, ki képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez”. Szerinte a Fideszt és Orbán Viktort úgy lehet legyőzni, hogy a „valóságról kell beszélni. Bemutatni, hogy más helyzet van Magyarországon, mint amit a kormány mond”. Azon azonban állítása szerint nem gondolkodott, mi lehet Orbán Viktor titka, miért sikerült kétszer kétharmaddal győznie. Tóbiást inkább az foglalkoztatja, az viszont folyamatosan, hogyan tudnak az emberek megélni Magyarországon. Szerinte nagyobb kihívás ezen gondolkodni, mint azon, hogy érte el a miniszterelnök a maga kétharmadát. Tóbiás nem válaszol arra, hogy Orbán valamit jobban csinál-e, mint bármelyik baloldali politikus. Szerinte nem áll meg az a vélekedés, hogy az ellenzéki politika a kormány és a kormányfő hibáiból tud a legjobban építkezni. Ez nem elég, a „társadalmi problémákra kell reagálni naponta, azokat megérteni és javaslatot adni a megoldásukra, ez a feladat”. Orbán Viktorral soha nem beszélt személyesen, a Fidesz politikusai közül csak azokkal van kapcsolata, akikkel feladatai miatt kapcsolatba került, például a házbizottságban a kormánypárti frakcióvezetőkkel.

Gyurcsányon sem

A sajtóban egyre többször emlegetett elnöki rendszerről úgy véli: nem tudható, mi lesz 2017-ben, de az biztos, hogy „nem az elnöki rendszer önmagában a probléma, hanem ez a típusú berendezkedés, ahol a jogot el lehetett rabolni a kétharmaddal, és mindenféle ellensúly nélkül lehet alkalmazni”. Nem tart attól, hogy a választások után elmérgesedik a viszony Gyurcsányékkal, a DK elnöke által javasolt baloldali uniópárt ötletéről ahogy eddig, most sem mond semmit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.