Tóth Zoltán 1999 és 2002 közt az Alkotmánybíróság főtanácsadója volt, majd 2002-ben az akkor alakult Medgyessy-kormány belügyi tárcájának közigazgatási államtitkára lett. Választási szakértőként a médiában is gyakran nyilatkozik. Kirúgását ő maga jelentette be a HVG-nek, ennek indoka az Eötvös Loránd Tudományegyetem részéről költségvetési megszorítás volt, még az oktatási színvonal csökkenésének árán is.
A Tóth Zoltán óráit átvevő Mráz Ágoston is az ELTE Politikatudományi Intézetének óraadója.
Elszomorító Tóth-szavak
Hallván az origo kapcsán a politikusi szomorúság mértékét, illetve annak következményeit, Tóth Zoltán egyáltalán nem lehet meglepve. Legutoljára az Élet és Irodalomban írt az Európa Parlament-választásokról – a választás technikai-történeti aspektusai mellett aktuálpolitikai összehasonlításokat is tett, pl. „a(z EP) képviselők összetétele valóságosabban tükrözi a választók érték- és érdektagoltságát, mint az aránytalan választási rendszerek (például Magyarországé)”. Tóth azt is megállapítja, hogy míg az EP-választások kapcsán az Unió kötelező alapelve, hogy a választásnak szabadnak kell lennie, ez az alapelv a magyar Alaptörvénybe nem került bele (!). Tóth végigvesz több olyan választási alapelvet, ami az EP-választáson él, de a magyar parlamenti választások kapcsán a Fidesz nem tartotta fontosnak rendezni (közel egyenlő nagyságú választókerületek, kampányfinanszírozás kérdése), és azon is elmorfondírozik, miért nem lehetett együtt az országgyűlési és EP-választás idehaza, holott az logikus lett volna (nyilván az a Fidesznek kockázatosabb lett volna, de a miértre Áder János nem adott kielégítő választ). Egy szó, mint száz, számos kormánypárti politikust szomoríthattak el Tóth szavai, és ennek mostanában következményei szoktak lenni.
Mráz Ágostontól nem várható, hogy elszomorítsa a fideszes politikusokat.
