A terhességmegszakítás hatályos szabályai összhangban állnak az alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel – állapította meg az Alapvető Jogok Biztosa.
Mint az ombudsmani hivatal közleményében kifejtették: az alapvető jogok biztosához több beadvány is érkezett, amely az alaptörvény rendelkezései alapján a terhességmegszakítás szabályainak alkotmányosságát vitatja. Az alapvető jogok biztosa ezzel összefüggésben rámutatott: bár megfogalmazásában valóban eltérés van az alkotmány és az alaptörvény szövege között, ez nem jelent koncepcionális változást a magzati élet védelme tekintetében.
Méhmagzat
Az ombudsmani közleményben felidézték azt is, hogy az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban következetesen visszautasította annak eldöntését, hogy a “méhmagzat ember-e”. A testület a jogalkotó hatáskörébe utalta az állásfoglalást, de ezzel együtt hangsúlyozta, hogy ha a törvényhozó döntése szerint a méhmagzat nem minősül embernek, a terhességmegszakítás szabályozásának tekintettel lennie az állam objektív életvédelmi kötelezettségére. A jogalkotónak tehát egyensúlyt kell találnia a magzatot védő állami életvédelmi kötelezettség és az anya önrendelkezési joga között.
“Az élethez való jog mind a nemzetközi dokumentumok, mind az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján korlátozhatatlan, abszolút jellegű és megelőz minden más jogot” – fogalmaztak, hozzátéve: az élethez való jog egyik sarkalatos kérdése annak kezdőpontja, ezzel függ össze a terhességmegszakítások ügye.
Sérthetetlen
Mint kiemelték: az alaptörvény értelmében az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
Az alapvető jogok biztosa a művi terhességmegszakítás szabályainak vizsgálata során megállapította, hogy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az alaptörvény szövegében is elválik egymástól a “minden ember” élethez való joga, és a magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség. Igy az alkotmányozó voltaképpen a korábbi alkotmánybírósági mércét emelte be az alaptörvény szövegébe.
A magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség tehát nem koncepcionális újdonság a magyar alkotmányos rendszerben, a terhességmegszakítás hatályos szabályai pedig Székely László álláspontja szerint összhangban állnak az alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel – olvasható az ombudsmani közleményben.
