Valami történt a sátoraljaújhelyi börtönben. 2011-ben még elítélte Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, mondván a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, amikor Csüllög Zsigmondot két évig tartották Sátoraljaújhelyen. Idén év elején viszont az egyik ároktői haramia már azért könyörgött a bíróságnak, hogy a borsodi fegyintézetbe kerülhessen. Felkerekedtünk hát, hogy megnézzük, hová költöznének még a szegedi Csillag tényleges életfogytosai is.
Fotók: Neményi Márton
Bár a hazai büntetés-végrehajtás terveiben szerepel a hosszú ítéletesek férőhelyének bővítése, úgy tűnik, amíg nem épül fel minden stadion és atomerőmű, addig meg kell elégedniük azzal, hogy a szegedi hosszúidejű speciális rezsim (HSR) mellett tavaly februárban megnyitották Sátoraljaújhelyen is a sosem szabadulók körletét.
Miután a bíróságok sorra hozzák a szabadulást kizáró ítéleteket, a szegedi Csillag HSR-körlete – ahol 2011-ben jártunk – betelt. Kézenfekvő volt, hogy a létszám fölötti tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre (TÉSZ) ítélteknek abban a börtönben alakítsanak ki körletet, amelynek korábban rettegett híre volt az elítéltek között.
A sátoraljaújhelyi börtön ilyen volt. Itt működött ugyanis az egyik olyan különleges biztonsági körlet (KBK) az országban, amelybe a rendszerváltás utáni legkegyetlenebb (és legkezelhetetlenebb) bűnözőket helyezték.
Egyszemélyes zárkák, átláthatatlan biztonsági ablakok, függönnyel elkerített vécék és hatalmas szigor. Akit ilyen körletre vittek, azt mindenkinél több lakat alatt akarták tartani. A zárkaajtó 23 órán át zárva maradt, a séta idejére pedig kéz- és lábbilincs került a rabra.
Voltak fogvatartottak, akikkel szemben még ezek a biztonsági intézkedések sem bizonyult elégnek. Ők, ha elhagyták a zárkájukat, akkor az őrök teljes zárást rendeltek el, senkivel sem találkozhattak a börtön folyosóján. Ha pedig valakit 5-10 évig mindenhová három-négy őr kísér, egyébként pedig a zárkájában ül, előbb-utóbb szabálykövetővé válik, vagy máshogy törik meg.
Olyan nevek ültek éveket ezen a körleten, mint Magda Marinko és a Kínai Nagy Fal étteremet felrobbantó Mészáros Lajos, raboskodott ott a tokaji pénzszállító egyik gyilkosa és a cikkünk elején említett Csüllög Zsigmond is.
A kemény bűnözőkön edződött személyzeti így nem esett kétségbe, amikor parancsot kapott, hogy készüljön: tényleges életfogytosnak kell helyet csinálni. A körlet átalakítása során a zárkákat kifestették, a fehérre meszelt falak sivárságát felváltotta a zöld, a krémszínű és a sárga burkolat. Felújították a bútorzatot, az ablakok elé szerelt kilátásgátló tetejéből pedig levágtak egy picit, hogy a fogvatartottak legalább az eget láthassák a külvilágból.
Felül a levágott kilátásgátlók
„A körlet kialakításával is azt jeleztük, hogy érezzék, van mit veszíteniük, megérje nekik viselkedni” – mondja Rózsahegyi Tamás börtönparancsnok. Tavaszra elkészül egy füves focipálya is az intézet udvarán, ahonnan a tészesek is láthatnak madarakat és a Zemplén csúcsait.
A két méter magas, határozott fellépésű ezredes szerint a különleges biztonsági körlet sok szempontból szigorúbb hely volt, mint a HSR. „A KBK-sokkal a fegyőr nem is kommunikálhatott, legfeljebb a köszönésüket fogadták, a mostani lakók már egy élhetőbb körletre kerültek” – jegyzi meg a parancsnok.
Azért akadt KBK-s, aki nem elégedett meg a napszaknak megfelelő köszönéssel. Magda Marinko például minden felügyelőt elnevezett magában. Az emlékek szerint a becenevek többségében ártatlanok, néha találóak is voltak, bár ezt a Terry Blacknek nevezett őr nyilván másképp látja. A szerb sorozatgyilkos amúgy is keményen kezdett, az egyik bilincselésnél, a rácson keresztül magához rántotta az egyik őrt, hogy megmutassa, őt tisztelni kell. „Az ilyen helyzetek megoldására is kaptunk kiképzést” – mosolyog Fodor István, a börtön büntetés-végrehajtási osztályának vezetője.
Rózsahegyi Tamás börtönparancsnok
A személyi állomány életében a tészesek érkezésével azonban meglepő változások történtek. „Biztonsági szempontból minden a régi, marad a maximális szigor. Azt azonban meg kellett tapasztalnunk, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek az otthonuknak tekintik a börtönt” – mondja Fodor István, aki egyben a HSR-körlet felügyelőinek is a parancsnoka.
A legsúlyosabb ítéletes bűnözők őrzői a korábbi KBK-s állományból kerülnek ki. Az átlagnál képzettebbek, az átlagnál keményebbek – néhányan közülük tagjai a börtön műveleti csoportjának is, vagyis kommandósok. A börtönvezetés úgy számol, hogy 2-5 évente cserélődik a tagság, így nem alakulhat ki szoros kötődés az őr és a fogvatartott között, másrészt a felügyelőkre nehezedő stresszt sem lehet sokáig bírni.
Épp ezért, a kiemelt állományt és a tészkörlet nevelőit évente vizsgálja a pszichológus, aki minden gyanús jelre figyel. Így derült ki alig tíz hónappal a körlet megnyitása után, hogy az egyik őr már túlságosan is kötődik a HSR-körlethez, miután közölte, hogy ő csak ott szeret dolgozni a börtönlehetőségek közül. Ha valakit innen leváltanak, az annak a fizetésében is változást hoz, miután a HSR őrei kiegészítő pótlékot kapnak.
De a szigorúan zárt körleten nemcsak az állomány dolgozik, hanem az elítéltek is. A hét tész-esből öten minden munkanap levonulnak a börtön textilüzemébe, hogy egy elkülönített munkahelyen szabjanak, varrjanak. Főleg termékismertető címkéket készítenek, logókat szitáznak. Napközben csak ketten maradnak a zárkán, egyikük takarítja a körletet, míg a másik a foglalkoztató szobában készít kerámiákat eladásra.
Napirendjükbe tartozik egy óra séta és egy-másfél óra sportfoglalkozás. A tetőn önálló sétaudvart alakítottak ki, igaz, méteres falak között és elkészült egy külön konditerem is, néhány sporteszközzel. Mivel munkaidőben jártunk ott, az udvar és a sportpálya is üres volt, de sokkal jobb volt azzal a tudattal menni két kört a szűk és barátságtalan udvaron, hogy mi egy órán belül és nem csak az életünk végén jutunk ki innen.
A szegedi Csillaggal ellentétben főzni nincs módjuk, egyikük viszont a saját zárkáján belül gazdálkodhat, chilipaprikát termeszt ugyanis. A hét tészes egyelőre nagyon igyekszik megbecsülni, az emberhez méltó bánásmódot, az elmúlt egy évben ugyanis egy fegyelmi lapot sem kellett kiosztani a fegyőröknek.
A körleten háromfős foglalkoztató szoba és egy számítógép is van, amin tanulhatnak és játszhatnak. Mindenkinek külön accountja van, melyhez a bv. adja a jelszót és a programokat is. A polcokon a Fifa-sorozat egy-egy régebbi darabja, a Death Rally névre hallgató autóverseny és néhány oktatóprogram „Kaszabolós-lövöldözős játékot nem engedünk be” – mondják az őrök.
A számítógép azonban a játékon és a tanuláson kívül alkalmas beadványok írására is, így a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság megkeresésére, ami a tényleges életfogytiglanra ítéltek utolsó mentsvára. Legutóbb három angol rab esetében nevezte a bíróság embertelennek a szabadulás reményének teljes elvételét, ez a hír pedig megmozgatta a sátoraljaújhelyi tészesek fantáziáját.
Mindössze egy tészes van Sátoraljaújhelyen, akit nem mozgat meg a szabadulás gondolata. Ő ötvenhét, egyenként is halálos baltacsapással ölte meg feleségét és három gyerekét. Tettéből felocsúdva pedig saját magát ítélte hosszú bűnhődésre a pokol előszobájában.
