Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyarok fejenként átlagosan havi 16 100 forintot, összesen 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából végzett el a GKI Gazdaságkutató.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Elvárás a paraszolvencia?
A kutatás szerint a hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet el is várja a paraszolvenciát. Minél idősebb a páciens, annál magasabb az arány, de az életkorral párhuzamosan emelkedik azok száma is, akiknek nincs pénzük paraszolvenciát fizetni. Csökken viszont azoké, akik nem tudják, mikor, kinek, mennyit kell adni.
A kórházi orvosok kapják a legtöbbet
A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 000 forintot. Őket követik a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4 900 forint/alkalom) és a háziorvosok (2 400 forint/alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800-800 forintot. A képet árnyalja, hogy hálapénz sem jut mindenkinek. A röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nem kapnak, a sebészek, szülész-nőgyógyászok viszont igen sokat tesznek zsebre.
Nem elv, nincs miből
Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmad elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, kinek, mennyit kellene adni. Csak 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest csökkent a hálapénzt elvi okokból ellenzők tábora, valamint azoké, akik bizonytalanok, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni. Ezzel szemben jócskán (11 százalékponttal) emelkedett azok aránya, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy hálapénzt fizessenek.
A paraszolvencia elutasítottsága csökken, finanszírozási szerepe nő
A felmérés kiterjedt a hálapénz-adással kapcsolatos attitűdök vizsgálatára és a 2010-es eredményekkel való összehasonlításra is. A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 4 év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erősödött, elutasítottsága a lakosság körében gyengült: míg 2010-ben a válaszadók 27 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent.
Néhány napja Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter azt mondta: a hálapénz megszüntethetetlen, de visszaszorítható. Kellene egy tiszta, átlátható rendszer. A veszprémi kórház főigazgatója közölte: abba kell hagyni a kollektív hazudozást, ki kellene mondani: a jelenlegi ellátórendszert a rendelkezésre álló forrásokból, a szakmai eljárásrendeknek megfelelően, mindenkinek elérhetően nem lehet működtetni.
