birosag(4)(960x640).jpg (ítélet, )
Belföld

A Kúria felmentette Joav Blumot

A korábbi ítéleteket megerősítve mentették fel az izraeli-magyar üzletembert a közokirat-hamisítás vádja alól.

Az ügyészség a Sukoróra tervezett King’s City kaszinóberuházással kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot 2009-ben azzal vádolta meg, hogy közokirat-hamisítást követett el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, úgy jelentkezett be oda, hogy ott lakott vagy akár egy éjszakát is ott töltött volna. Joav Blum tagadta bűnösségét, 2011-ben a Székesfehérvári Városi Bíróság első fokon, 2012-ben másodfokon, jogerősen a Székesfehérvári Törvényszék is felmentő ítéletet hozott azon a jogcímen, hogy a vádlott tévedésben volt.

Az ügyészség az elsőfokú ítélet ellen bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása miatt fellebbezett, mondván, a vádlott megtévesztette ügyvédjét és a sukorói hivatal alkalmazottait. Joav Blum ugyanakkor a perben elmondta: valóban nem lakott életvitelszerűen a Sukorón vásárolt, leromlott állapotú ingatlanban, de hangsúlyozta azt is, hogy szándékában állt építkezni, és ebben csak édesapja betegsége, majd halála akadályozta meg. Az elsőfokú döntést helyben hagyó másodfokú ítélet ellen az ügyészség felülvizsgálati indítvánnyal fordult a Kúriához, új eljárást kért.

A legfőbb bírói fórum kedden elutasította a vádhatóság beadványát, és hatályában fenntartotta a jogerős felmentő ítéletet. A Kúria szóbeli indoklásában felidézte: a jogszabály kötelező rendelkezése csak azt mondja ki, hogy a beköltözést követő három munkanapon belül be kell jelentkezni, de azt nem, hogy mennyivel a beköltözés előtt lehet bejelentkezni. Az a jegyző kötelessége, hogy a bejelentés valódiságát ellenőrizze.


Joav Blum izraeli üzletember ül a tárgyalóteremben a székesfehérvári városi bíróságon 2009-ben
Fotó: MTI / Kovács Tamás

Az eljárás adatai szerint Joav Blum 2008 nyarán jogi képviselője, a település polgármestere és jegyzője jelenlétében a jogi végzettséggel rendelkező igazgatási ügyintéző közreműködésével intézte a lakcímbejelentést. Ekkor jelezte, hogy később  szándékában áll beköltözni. A bíróságok szerint a bűncselekmény formailag megvalósult ugyan, ám a vádlott abban a téves feltevésben volt, hogy beköltözés nélkül is bejelentkezhet az ingatlanba, és ezt erősítették a jelen lévő jogászok.

A Kúria szóbeli indoklásában arra is kitért, hogy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos különféle jogszabályok egymással nincsenek összhangban, nem egyértelműek, akár még jogászoknak is félreérthetőek lehetnek. Joav Blumot az ügyben gondatlanság sem terheli. A felülvizsgálati eljárásnál már nem volt lehetőség érdemben vizsgálni azt a védelmi felvetést, mely szerint Joav Blumot bűncselekmény hiányában kellene felmenteni.

A Velencei-tó partjára tervezett King’s City elnevezésű turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést a Gyurcsány-kormány időszakában, 2008. július 30-án kötötte meg a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egy külföldi befektetőcsoporttal. Ennek értelmében a befektető tulajdonába adta a Sukoró külterületén található ingatlanokat több mint egymilliárd forint értékben.

Ugyanakkor a magyar-izraeli befektető az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén pedig egy ingatlanát csaknem 800 millió forintért, kötelezettséget vállalt a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére. A szerződést Oszkó Péter pénzügyminiszter támadta meg feltűnően aránytalan előny kikötése és más okok miatt. A telekcsere-szerződés érvénytelenségét 2012 novemberében mondta ki a Kúria.

A telekcserével összefüggésben még parlamenten kívüli pártként az LMP kezdeményezett büntetőeljárást, amikor feljelentést tett hivatali visszaélés miatt Gyurcsány Ferenc ellen, aki a szerződés megkötésekor miniszterelnök volt, és egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet. A volt szocialista kormányfőt a 2009 tavaszán indult büntetőeljárásban 2011 őszén gyanúsították meg.

Gyurcsány tagadta bűnösségét, az ügyészség pedig 2012 nyarán megszüntette ellene az eljárást. Másik öt ember ellen azonban vádat emeltek hűtlen kezelés miatt. Az a büntetőper 2013 januárjában kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, vádlottja mások mellett Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt volt értékesítési igazgató, továbbá Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint egy értékbecslő és egy ügyvéd.

A Kúria döntése után Bánáti János ügyvéd újságíróknak elmondta: ügyfele számára a felmentő ítélet helybenhagyása megnyugtató. Ugyanakkor nem megnyugtató a bíróságok álláspontja állampolgárok tízezreinek, hiszen a döntésekből egyértelműen kiolvasható, hogy mindazok bűncselekményt követnek el, akik – például parkolási engedély, vagy éppen egy óvodai, iskolai beiratkozás miatt – nem oda vannak bejelentve, ahol laknak.

Továbbá bizonyos élethelyzetekben meglehetősen életszerűtlen az a bírósági döntésekből kiolvasható értelmezés, mely szerint csak akkor lehet bejelentkezni valahova, ha a bejelentő már ott lakik. Például, ha egy felújításra vagy átalakításra szoruló ingatlanról van szó, amelyben megvásárlás után még nem lehet lakni, ám a gáz-, vagy villanyszolgáltatás igénybevételére jogszerűen csak akkor van lehetőség, ha megtörténik a lakcímbejelentés – tette hozzá a jogász.

Bánáti János az eljárásban hivatkozott az ombudsman 2012 májusi jelentésére, mely a lakcímnyilvántartással kapcsolatban a jogállamiság, jogbiztonság követelménye szempontjából visszás helyzetet állapított meg és a szaktárcához fordult. Az ügyvéd szerint jogalkotási lépésekre van szükség.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.