Belföld

Fedett uszoda: Szentesen épül, Szegeden nem

Fedett-uszoda-epul-Szentesen(960x640).jpg (Fedett uszoda épül Szentesen)
Fedett-uszoda-epul-Szentesen(960x640).jpg (Fedett uszoda épül Szentesen)

Jövőre adják át Csongrád megye második, nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas fedett uszodáját Szentesen. De mikor lesz Szegeden?

Ha valaki felül a szentesi versenyuszoda lelátójára, nem csupán az éppen aktuális vízilabda mérkőzést tudja megnézi, hanem látja a háttérben a fedett uszoda építkezését is. A vízi sportjáról, leginkább női és férfi vízilabda csapatáról elhíresült Kurca-parti kisvárosban a szegedi Ferroép Zrt. szentesi alvállalkozók bevonásával dolgozik a beruházáson. A tervek szerint már idén tető alá kerül az új 50×25 méteres medence, így télen a belső munkálatokat dolgozhatnak a munkások. A szentesiek várhatóan jövő nyáron vehetik birtokba azt a létesítményt.

Büszke szentesiek nézik az építkezést

A közel 1,2 milliárd forintos beruházás 30 százalékát Szentes önkormányzatának önrésze fedezi, 70 százalékban pedig a TAO-os pénzek – a társasági adó infrastruktúra fejlesztésére fordítható része – nyilatkozta Szirbik Imre polgármester még tavasszal, és június közepén már le is rakták az uszoda alapkövét.

Pár napja, Szentesen járva azt láthattam: az építkezés jól halad, a sportszerető helybéliek – mint elmondták – nyáron nem csak azért látogattak ki a strandra, hogy a hőség elől meneküljenek, hanem látni akarták az építkezést is. Amire egyébként nagyon büszkék, és ez a büszkeség meglátszott mosolyukon is, amikor azt kérdezték: és Szegeden mikor lesz fedett uszoda?

A kérdésre nem tudtam mit válaszolni. De még csak egy mosolyra sem futotta tőlem. Mert mit is mondhattam volna? Hogy Szeged volt az első vidéki város, ahol eldöntötték: már pedig fedett uszodát építenek az újszegedi liget mellé.

Szegeden már ötven éve tervezték

Még kimondani is szörnyű: ez az 1960-as évek közepén történt. Majd 1967-re elkészültek a tervek, 1968-ban megkezdték az építést, hogy aztán egy évvel később áttervezzék a fedett uszodát. A pontos okokat már nehéz lenne kideríteni, de egy biztos: az uszodának alkalmatlanná nyilvánított építmény 1970-től már sportcsarnoknak épült tovább, nem éppen rohamtempóban, és végül 1974. november 8-án felavatták a szegedi sportcsarnokot.

Szeged azóta is csak tervezi a fedett uszoda építését, holott Budapesten kívül nincs még egy magyar város, amely olyan vízi sport sikerekkel büszkélkedhetne, mint Szeged. Vegyük csak sorra: a város női, de különösen férfi vízilabda csapata egészen kiemelkedő eredményeket ért már el eddig, mint ahogy az úszok és a búvárúszók is a honi mezőny legjobbjai közé tartoznak. Az úszás utánpótlásában olyan sok fiatal szeretne medencébe szállni, hogy már totális a telt ház (de nevezhetjük immár káosznak is), hiszen az egyetlen 50 méteres versenymedence képtelen már mindenkinek helyet adni.

Legutóbb 2007-re ígérték

Ha a közelmúltra tekintünk vissza: 2007-re ígért versenyuszodát Szeged város vezetése. Akkor az Etelka sorra álmodták a létesítmény, meg is kezdték az ottani garázsok megvásárlását, hogy a létesítmény gond nélkül elférjen a Tisza-parti stadion dobópályájának helyén. Volt is felzúdulás, nem kicsi. A dobóatléták sok évtizede kialakított pályájukat féltették, mások az állítólag túl drágán megvett garázsok miatt tartották pazarlónak a várost.

Akkor egy maximum 800 néző befogadására alkalmas, 50 méteres, fedett, a FINA (nemzetközi úszószövetség) szabályoknak megfelelő, TV közvetítésre alkalmas versenyuszoda megvalósítása volt a cél, mely lehetőséget adott volna országos és nemzetközi 50 és 25 méteres úszóversenyek, valamint országos és kisebb nemzetközi vízilabda tornák megrendezésére. A tervek abban a reményben fogalmazódtak meg, hogy a létesítmény kiszolgálja az úszó- és vízilabda élsport edzési és felkészülési igényeit, lehetőséget biztosít az utánpótlás nevelésre, otthont adhat szinkronúszóknak és a könnyűbúvároknak is, lehetőséget biztosít az egyéni és csoportos úszásoktatásra, szervezett iskolai és óvodai oktatásra, és lakosság szabadidős sportolásához is hozzájárul. Volt akkor szó szaunáról, szoláriumról, tornateremről, masszázsról, sportbolt büféről, étteremről, de még fodrászatról is, az egyéb bérelhető helyiségek mellett. A kivitelezés várható költsége bruttó 3 milliárd lesz – olvasható az előterjesztésben, ami 2007 novemberében került a város közgyűlése elé. És az Etelka soron azóta sincs uszoda…

Hárman is akarták, mégsem sikerült

Tavaly arról írtunk, hogy már jóval szerényebb költségvetéssel és beltartalommal, de a város, a Szegedi Tudományegyetem és a férfi vízilabda klub közösen lát neki egy fedett uszoda építésének. 2011-ben a sportbizottság felhatalmazást adott a Szeged Pólus Nonprofit Kft.-nek, hogy készítsen el egy megvalósítási tanulmányt és elhelyezkedési rajzot arról, hol lehetne megépíteni egy uszodát, és járjon utána az a pályázati lehetőségeknek is. A város és az egyetem közösen végezte volna a beruházást, a szükséges önerőt, valamint az üzemeltetést, míg a TAO-s pénzre – a pályázati előírások miatt – csak a sportegyesület pályázhatott volna. Ám egyelőre ez a terv is kútba esett.

És most kissé szomorkodva nézhetik a szegediek, hogyan készül uszoda avatóra Szentes, és milyen kedvelt – már a külföldi sportolók körében is – Hódmezővásárhely úszóközpontja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik