A bíróság kötelezte az Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA), hogy adja ki azoknak a nevét, akik pályázat nélkül kaptak használatba állami szántót vagy legelőt. Az NFA hiába hivatkozott az állami szervek titkolózását elősegítő, júniusban kihirdetett törvényre, a bíróság szerint a földhasználók és földjeik listájának kikérése nem számít visszaélésszerű adatigénylésnek. Csaknem 30 ezer hektárnyi olyan állami föld van, amelyre vagy ki sem írt pályázatot, vagy ha ki is írtak, nem hirdettek győztest. Mivel a földet művelni kell, ezt a hatalmas területet minden évben megbízási szerződéssel adták oda eddig ismeretlen gazdáknak, esetleg strómanoknak – emlékeztetett a lap.
A föld használói nemcsak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 60-100 ezer forintos uniós támogatásból is, vagyis évente összesen 2-3 milliárd forint közpénz üti a markukat. A tét, pontosabban a bevétel nem kicsi, főleg ahhoz képest, hogy a földhöz jutottak a pályázati feltételek alól is mentesültek. A nem jogerős ítélet szerint az NFA-nak az adatkérés időpontjában, vagyis április 3-án megkötött szerződések listáját kell átadnia lapunknak. Mivel az NFA az adott gazdasági évre ezeket a szerződéseket sokszor csak megkésve vagy csak utólag köti meg, sok földhasználó kimaradhat a listából, ezért a Blikk újabb adatokat is kért.
Képünk illusztráció
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Korábban egyébként az NFA azt állította, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésére. Később azonban ellenkérelméből kiderült, náluk vannak a kért adatok. A földalap ügyvédje azt írta, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a szervezetre bízott ingatlanvagyon feletti rendelkezési jogának teljesülését, nem a Blikk, amely adataikból nyomon követhetné „az NFA-val megbízási szerződések útján kapcsolatba kerülő személyek életútját”.
Korábban agrárszakértők és ellenzéki politikusok élesen bírálták az NFA gyakorlatát, szerintük ugyanis jogsértő nyilvános pályáztatás helyett titkosan, megbízási szerződésekkel odaadni jelentős földterületeket. Többen jelezték, hogy ez óriási korrupcióra utalhat, mivel így a kedvezményezettek jogosulatlanul jutnak hozzá a földből származó jövedelmekhez. Ángyán József, a földbotrányok miatt a Fideszből kilépett és lemondott agrárállamtitkár nagy vihart kavart jelentésében is megnevezett érdekköröket, amelyekkel megbízási szerződést kötöttek, ahelyett, hogy a földeket meghirdették volna a helyi gazdáknak.
Korábban a professzor az FN24-nek a földtörvény elfogadásakor azt mondta: nem a külföldiek a fő baj, „hanem a magyar spekulánsok megerősítése”. Szerinte „a háttérben maffiahálózat mozgatja a szálakat, az előtérben pedig váltogatja egymást a délelőttös meg a délutános politikai műszak. Na, ezzel szemben kell fölállni egy tisztességes emberekből szerveződő szövetségnek. Aki 1990 óta részt vett a kormányzásban, szóba sem jöhet, mert mind sáros, mind összefonódott a többivel”, a háttérben ott a „közös gazdasági érdekháló: Leisztinger, Csányi, Nyerges. Miről beszélünk? Azért nincs elszámoltatás, azért nem lehet megszabadulni ezektől a köröktől, mert ott a maffia minden pártban. Le kéne váltani a rendszert. Tulajdonképpen rendszerváltás kéne”.
