A múzeum bejárati csarnokában kapott helyet két, a művészre jellemző mű. Az egyiket még sohasem láthatta a közönség. A 2000 karácsonyán készült festmény egy karácsonyi csendélet, melyen egy ablak is látható. Az ablak, mint motívum, nagyon sok alkotásán feltűnik, jellemezve azt, mennyire nyitott volt a festő a világra, szívével lelkével egyaránt.
Egy, a hatvanas években készült filmritkaság került is előkerült. A felvételeket a művész egykori barátja, Meszlényi János szobrászművész készítette kézi kamerájával Szalay Ferencről, lakóhelyéről, a Késmárki-malomról és a helyi vásárokról. A filmben feltűnnek azok a pillanatok, karakterek, melyhez a művész nyúlt mikor a parasztságot, a tanyát, a lovakat és a pusztai tájat vászonra vitte.
Az idén januárban, életének 82. évében elhunyt Szalay Ferenc festőművész alkotói munkássága ezer szállal kötődött az Alföldhöz, Hódmezővásárhelyhez és az Őszi Tárlatokhoz. Legmeghatározóbb korszakának, az 1960-as és 1970-es években készült művei drámai erővel ábrázolják a magyar parasztság sorsában és életvitelében bekövetkezett változásokat. A művész életútjáról várhatóan az Őszi Tárlatra könyv is megjelenik.
A kiállítás megnyitóján, augusztus 25-én, vasárnap déli 12 órakor Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere mond köszöntőt a Tornyai-múzeumban, Szalay Ferenc életművét Tóth Károly művészettörténész, a tárlat kurátora méltatja. A vernisszázson verset szaval Császár Angela, Jászai Mari-díjas színművész.
