Tragikus képet mutat a születések száma Magyarországon – közölte Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP elnökségi tagja szerint nemcsak család-, gyermek-, hanem nőellenes politikát is folytat Orbán Viktor és kormánya, amit a legfrissebb KSH-adatok is mutatnak. Egyre kevesebb gyermek jön világra és egyre inkább öregedik a magyar lakosság, miközben a kormány folyamatosan azt kommunikálja, sikeres a családpolitikája. Probléma, hogy több százezer fiatal dolgozik külföldön. Az ő gyermekük nem is Magyarországon fog megszületni.
Mindez azért történik, mert bevezették az egykulcsos adórendszert, ami a jómódúaknak kedvez, hasonlóan a családi adókedvezményhez, emellett három év alatt 30-féle új adónem lépett be. “Iszonyúan magas” a munkanélküliség, fizetőssé tették a bölcsődét, és az új Munka törvénykönyvének számos pontja hátrányosan érinti az édesanyákat – tette hozzá.
Ezzel szemben az MSZP igazságos, szabad és biztonságos országot fog építeni, ahol az emberek napról napra jobban élnek, és törekednek arra, hogy gyermekek ne éhezhessenek – ígérte. Kis füzetet állítottak össze, amelyben elképzeléseiket rögzítették a helyzet javítására.
A szocialisták büntették a gyermeknevelést
A születések száma hosszú ideje tragikus Magyarországon, de míg a baloldal tétlenül nézte és súlyosbította azt, a jelenlegi kormány intézkedések sorozatával igyekszik a gyermekvállalást segíteni. A Gyurcsány-Bajnai-kormány egyenesen büntette a gyermeknevelést: kormányzásuk alatt nem létezett családi adókedvezmény, a kisgyermekes édesanyák munkavállalását semmivel sem segítették, elvették tőlük a hároméves gyes-t – tudatta a Fidesz szóvivője.
Családalapító fiatalok százezreit hajszolták devizahitelekbe azzal, hogy megszüntették a kedvezményes otthonteremtési lehetőségeket. A baloldal családellenes politikájával szemben a Fidesz-kormány kézzel fogható segítséget nyújt a gyermeket nevelőknek. A családi adórendszer már egymillió családnak jelent érdemi támogatást. A kisgyermekes édesanyákat újra hároméves gyes, részmunkaidős foglalkoztatás és célzott foglalkoztatási programok segítik.
Selmeczi Gabriealla közleménye szerint a Munkahelyvédelmi Akcióban jelenleg is 30 ezer kisgyermekes anya foglalkoztatása biztosított. A gyermekek több mint felének ingyentankönyv jár és Európa legnagyobb szociális programjával segítik több tízezer gyermek szociális üdültetését. Egy-két gyermeket nevelő átlagos magyar családnak a rezsicsökkentés évi 100 ezer forint megtakarítást jelent. A jelenlegi kormány kedvezményes hitelekkel segíti az otthonteremtést és családok százezreit húzta ki a devizacsapádból, amibe a Gyurcsány-Bajnai-kormány miatt kerültek. A Fidesz elkötelezett amellett, hogy folytassa a családok segítését; demográfiai programmal, a rezsicsökkentéssel és a devizahitelesek segítésével – tette hozzá.
Mint korábban megírtuk, két kormánypárti javaslat is készült a családi adókedvezmény kiszélesítésére a népesedéspolitikai program kapcsán, amely a héten kerül a kormány elé. Az egyik a hétszázalékos egészségbiztosítási, a másik tízszázalékos nyugdíjjárulék terhére terjesztené ki a családi adókedvezményt.
Fotó: Berecz Valter
Elmarad a világmegváltás
Az mfor.hu kalkulációi alapján “világmegváltással” egyik változat sem jár. Eddig ahhoz, hogy a két gyermek után járó havi 20 ezer forintos kedvezményt ki lehessen használni, egyetlen 125 ezer forintos bruttó kereset is elég volt. Két minimálbérért dolgozó szülőnél nem ennyire kedvező a helyzet, még a kedvezmény kiterjesztése után sem tudnának 53 920 forintot kihasználni, bár azért a nettóban egy majdnem 14 ezer forintos növekedést realizálhatnának.
A gazdasági portál szerint a nyugdíjjárulékos kiterjesztés jobb lenne, két bruttó 190 ezer forintos fizetés esetén a két szülő által hazavitt 309 700 forintos nettó 347 700 forintra emelkedik, ami 12 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben, ha az egészségbiztosítási járulékra terjesztenék ki a kedvezmény igénybevételét, csak 9 százalékos nettó növekedést tapasztalhatnának az érintettek. Miközben ugye az utóbbi esetben még 11 600 forintot bent is hagynak a kasszában.
Miért nincs elég gyerek, ha már az ország is tudja?
Az előzetes adatok szerint 2013 első öt hónapjában kevesebb gyermek született az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ebben az időszakban a természetes fogyás 19 757 fő volt, ami 1006-tal kevesebb az egy évvel korábbinál. Így a természetes fogyás mértéke a 2012. január-májusi 5,0 ezrelékről 4,8 ezrelékre mérséklődött. A születésszám az év mind az öt hónapjában alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, összességében január és május között 34 451 gyermek született, ami 5,5 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában.
A miniszterelnök évértékelőjében még derűlátóan nyilatkozott, mondván, örvendetesen nő a születésszám, ami annak tudható be, hogy „a kisbabáknak kedvük támadt megszületni… lehet, tudnak valamit”. Orbán Viktor néhány hete az InfoRádióban már azt mondta: az ország többsége érzékeli a családok problémáit. A fiatalok egyre erősebben mondják, több gyereket szeretnének, mint amennyit végül vállalnak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ha lenne nagyobb szociális és gazdasági biztonság a fiatalok háta mögött, akkor ez nagyobb családokhoz vezetne. Az ország elég erős már ahhoz, hogy lépni tudjon. A gazdaság biztató állapotban van.
Az emberek értik, hogy ez egy probléma, a fiatalok akarják, hogy valamilyen segítséget kapjanak. Itt egy okos, gyermekvállalást segítő demográfiai program elindítása várható. Több körben tárgyaltam már szakértőkkel, civileket is bevontunk ebbe. Próbálom majd összekapcsolni a munkát a gyermekvállalással, mert végül is ez szolgálja a leginkább mindannyiunk érdekét, a társadalom érdekét.
Orbán Viktor két éve, az uniós tagállamok demográfiai és családügyi minisztereinek informális ülését megnyitó beszédében azt mondta: le kell számolni azzal, hogy ha egy politika támogatja a családot, akkor azzal minden más életformát elvet, kirekeszt. A kormányfő akkor hangsúlyozta: ezen “vádaknak a mélyén” az a koncepció áll, hogy a családot és a szabadságot pártoló politikák ellentétben állnak egymással.
Fotó: Shutterstock
Nem lehet a bevándorlásra építeni
Európa nem építheti jövőjét a bevándorlásra – mondta a miniszterelnök. Szerinte kontinensünk “vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében”, mert a fiatalok a családot fontosnak tartják ugyan, de később mégsem születnek meg a tervezett gyermekeik. A család iránti igény tehát megvan, de az akadályok eltérítik az embereket az eredeti életstratégiájuktól – tette hozzá.
A politikusok fontos feladata, hogy segítsenek elhárítani ezeket az akadályokat – mondta a miniszterelnök. Ha nincs elég gyermek és a gazdasági termelést szeretnénk fenntartani, akkor nincs más megoldás, mint a klónozás, amitől reméljük megment a Jóisten – tette hozzá akkor Orbán Viktor, emlékeztetve rá, hogy a társadalom fokmérője, milyen állapotban vannak a családok, mennyi gyermeket vállalnak, bíznak-e a jövőben, mernek-e hosszú távra tervezni.
Nemzetközi tapasztalatok szerint azonban a termékenység ott magas, ahol magas a nők foglalkoztatottsági rátája is. A társadalom az utóbbi tíz évben jelentős változáson ment át, míg 2000-ben 75 százalékkal a család vezetett a munkával szemben a fontossági sorrendben, addig mára a munka fontossága 50 százalékra nőtt – mondta korábban Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a Népszabadságnak.
Mindez nem a karrierépítéssel függ össze, hanem azzal, hogy a bizonytalan munkaerő-piaci helyzetben a család fenntartása szempontjából fontos, hogy mindkét szülőnek legyen munkahelye – fogalmazott. A csökkenő születésszámnak az is oka, hogy a tervezett gyermekek jelentős része nem születik meg, rövid távú gyermekvállalási terveit az érintettek harmada tudja megvalósítani. Ennek például az az oka, hogy a nők egyre idősebb korban szülnek, első gyermeküket ma átlagosan 28-29 évesen hozzák világra, a 30 éves nők fele pedig gyermektelen.
Nincs gyors ellenszer
Ezt már a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese mondta az MNO-nak. Németh Zsolt szerint a népesség csökkenése folytatódni fog, migráció nélkül a fogyás már most is 380 ezer fő fölött lett volna, ráadásul nő a kivándorlók száma is, „vagyis migrációs veszteség esetén gyorsulni fog a népességfogyás üteme”. A demográfusok már a hatvanas években jelezték a veszélyt – mondta a szakember, aki szerint példátlan Európában, hogy több mint három évtizeden át egyetlen évben sem tört meg a rossz tendencia. Egyre később születik meg az első gyerek, egyre kisebb a szülőképes korú nők aránya a társadalmon belül.
A szakember emlékeztetett rá, hogy a demográfusok között teljes az egyetértés abban, hogy gyors megoldást jelentő csodaszer nem létezik. Franciaország sok kormányzaton átívelő következetes családpolitikával ért el eredményeket. Ettől Magyarország távol áll, noha a népesedési válság a társadalom legsúlyosabb problémája. Az emberek többsége gyermekbarát, de amikor egyéni döntéseket kell hozni, abszolút kisebbségben maradnak azok, akik három vagy több gyermeket vállalnak.
„Ezeknek a döntéseknek a hátterét, motívumait kellene megismerni, kutatásokkal feltárni ahhoz, hogy bármiféle kedvező változás alapjai megteremtődjenek. Az elképesztő tempójú globális népességrobbanás körülményei között nem tudhatjuk, van-e még egyáltalán időnk minderre” – tette hozzá Németh Zsolt. Szerinte drámai hatásuk volt a Bajnai-kormány családpolitikát érintő intézkedéseinek. „Annak volt a következménye a 2011-es történelmi minimumnak nevezhető születésszám.
Az Orbán-kabinet által bevezetett családi adókedvezmény és más intézkedések nagyon fontosak, de sajnos ezek nagyon depresszív környezetbe érkeztek, így egyelőre csak arra volt elég, hogy a születésszámot visszaemelje a Bajnai-kormány előtti szintre.” Létrejött az egyik legindividualistább társadalom. „Erre akár büszkék is lehetnénk, de ha a jelenség eléri azt a szintet, amikor már a kooperáció, a társadalmiság kerül veszélybe, amellett nem szabad elmenni.
Hányan gondolkodnak ebben a társadalomban három nemzedékkel előbbre? – tette fel a kérdést a szakember, emlékeztetve rá, hogy tíz év alatt drámai mértékben, csaknem harmadával emelkedett az egyszemélyes háztartásokban élők száma, a népszámlálás adatai szerint 1,317 millió ember él egyedül – minden harmadik háztartásban egy személy él. A statisztikákban évről évre negatív rekordokat döntünk a házasságkötések számában.
A kutatások és a legfrissebb népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy arányaiban a családban élő nők szülik a legtöbb gyermeket. A házasságkötések visszaesése, a válások változatlanul magas száma erodálja a család szerepét és erősíti annak a negatív spirálnak a hatását, amely a csökkenő gyermekszámban, a fogyó és öregedő társadalomban mutatkozik meg. A mostani cenzus adataiból semmi biztató nem olvasható ki a jövőre nézve. „Vörösen villog a vészjelző” – mondta az MNO-nak Németh Zsolt.
Magyarországon a lakosság harminc éve folyamatosan csökken
A KSH korábbi prognózisa szerint ötven év múlva már csak 8 millióan leszünk. Vészesen öregedik a társadalom. A tavalyi népesedési világnap alkalmából bemutatott Demográfiai portré 2012 című kötet bemutatóján elhangzott, hogy a népességcsökkenés ütemének lassulásához sokkal több gyereknek kellene születnie. Nekik tovább kellene élniük, emellett növekednie kellene a bevándorlók számának is. Ugyanakkor 2060-ra megnőhet a születéskor várható átlagos élettartam, és közelít majd egymáshoz a nők és a férfiak élettartama.
Magyarország Európa és a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, az uniós tagállamok között – Lettországot megelőzve – az utolsó előtti helyen áll. A tervezett és a megszületett gyermekek száma között nagy a különbség, ráadásul terveikben is egyre kevesebb gyermekkel számolnak az emberek. Ezek okaként a szakemberek az iskolai tanulmányok kitolódását, a család és a munka egyre nehezebb összeegyeztethetőségét, a párkapcsolatok törékenységét és az egyre kevesebb házasságkötést említették.
A bevándorlás hozzájárul a népesedési problémák megoldásához – meg nem állítja ugyan, de mérsékli a népességcsökkenést. Hosszú távon azonban nem nyújt megoldást a népesség elöregedésére, ahhoz ugyanis folyamatosan érkező fiatal bevándorlókra lenne szükség. Ugyanakkor a bevándorlók etnikai és vallási szempontból módosíthatják a társadalom szerkezetét, ami feszültségekhez vezethet – emlékeztettek a kutatók.
A helyzet súlyos, mert a szakemberek szerint a demográfiai folyamatok részben kódoltak, a politikai akarat ellenére tartós népességfogyás prognosztizálható, és a születésszámnál jóval aggasztóbb a korösszetétel változása, az úgynevezett eltartottsági ráta növekedése. A demográfiai bomba ketyeg, „sorskérdés” lenne hatástalanítása, amihez le kellene számolni a politikai alapú megközelítésekkel. Ha nem növekszik a születések száma, hosszú távon nincs remény. Politikai hovatartozástól függetlenül ezért minden pártnak prioritásként kell kezelnie a gyermekvállalás támogatását, ami elsősorban nem pénzkérdés. A gyermeket nevelők támogatása régóta sokkal nagyobb arányú, mint a hasonló országokban, mégis a magyaroké az egyik legalacsonyabb termékenységi ráta, ami elkerülhetetlenné teszi a nyugdíjrendszer átalakítását is, hiszen aszakemberek szerint a demográfiai kényszerek miatt előbb-utóbb össze kell kötni a nyugdíjrendszert a gyermekneveléssel.
Már csak ezer éve van a magyarságnak?
Az ENSZ-adatok alapján néhány éve az Economist kiszámolta, mikor születnének meg az utolsó lánygyerekek a fogyó népességű államokban. A világ több régiójában házassági “sztrájkba” kezdtek, mindinkább a szingli életmódot preferálja az emberek jelentős része – írta akkor a vezető brit gazdasági magazin. Az Economist szerint ez az egyik oka, hogy zuhan az úgynevezett termékenységi ráta a Föld számos részén. Generációról generációra egyre kevesebb leány születik, leegyszerűsítve: fogynak a potenciális anyák. Az ENSZ vizsgálata szerint a Föld 83 régiójában nem szülnek elég leányt ahhoz, hogy a társadalom reprodukálhassa magát.
Hongkongban ezer nő közül várhatóan 547 ad leánygyermeknek életet, ők pedig már csak 299 leányt fognak szülni. (Mintegy huszonöt generáció múltán a jelenlegi 3,75 millió nőből egyetlen egy marad.) E logika alapján Kína 3450 körül kihal. Az ENSZ-adatokból számoltak szerint egyébként Németország 3520 körül, Oroszország 3530, Spanyolország 3600 körül vesztené el utolsó lakóját, ha a jelenlegi trendek nem változnak. A „legtovább élő” három – jelenleg negatív népesedési folyamatok jeleit mutató – ország közül Irán 3700, Kanada 4450, Brazília pedig 4900 körül halna ki.
Az Economist logikája és az ENSZ adatai alapján hazánk népessége európai tekintetben is viszonylag korán eltűnne, az utolsó magyar nő 3150 körül születne meg, kicsit később az utolsó osztráknál és valamivel előbb az utolsó romániai leánygyermeknél. A magyar demográfusok akkor “kicsit egysíkúnak” nevezték az Economist írását, emlékeztettek rá, hogy az egyfajta játéknak alkalmas, de a valóságban a tendenciákat befolyásoló körülmények oly mértékben változhatnak hosszú távon, hogy legfeljebb néhány évtizedre lehet komolyabb prognózisokat adni.
