A Belügymninisztérium a vis major keretből oldja meg a dunai árvíz védekezési és helyreállítási kiadásainak finanszírozását. Az érintett tárcák a védekezéssel kapcsolatos költségeket három ütemben jelentik a BM-nek, legutoljára július 5-ig, és ezek összesítése után kormány-előterjesztés készül – mondta el Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) helyettes államtitkára a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén. Hozzátette, hogy a védekezési és helyreállítási kiadások várhatóan elszámolhatók lesznek az Európai Unió Szolidaritási Alapjának terhére is.
Jól vizsgáztak a biztosítók
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője arról beszélt, hogy hogyan kezelték a helyzetet a biztosítók. Szolnokiné Pap Judit szerint vizsgálatuk szerint a társaságok segítették a kárbejelentések gördülékennyé tételét és számos plusz szolgáltatást is nyújtottak, így meghosszabbított telefonos ügyfélszolgálattal, megemelt kárszakértői létszámmal működtek, megerősítették kárrendezési tevékenységüket, valamint mobil ügyfélszolgálatokat létesítettek.
Eddig nem érkezett a PSZÁF-hoz a biztosítók árvízi kárrendezésére vonatkozó panasz, bár vannak területek, ahol a kárrendezés el sem kezdődhetett.
Kerékgyártó Csaba, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkárság-vezetője arról számolt be, hogy mivel a jelenlegi árvízben a védekezés hatékony volt, és az ár gyorsan levonult, az épületek statikai állagát érintő károk vélhetően ritkábbak, így gyorsabb a kárrendezés, mert az ázási károkat gyorsabban fel lehet mérni.
Biztosítás nélkül is van segítség
A bizottság egyhangúlag elfogadott egy állásfoglalást is, amelyben arra hívja fel a nem biztosítható ingatlanok tulajdonosainak figyelmét, hogy – ha megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek – a Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapból kérhetnek segítséget. Az alappal szerződést lehet kötni, amely az öngondoskodást az állami segítségnyújtással kiegészítve ilyen esetekben kártalanítást biztosíthat számukra – olvasható az állásfoglalásban.
