Különleges kis buborékvilágot teremtett Budapesten a Duna az elmúlt hetekben. Az áradó, rekordmagasságot elérő vízszint üdülőtelepeket öntött el, ladikkal kellett járni ott, ahol egyébként biciklivel. Esténként a pesti nép a folyam partján korzózott – már aki épp nem önkéntesként rakta a homokzsákokat. Még a politikusok is több lehetőséget láttak a lapátolásban, mint az acsarkodásban. A Facebook tele volt azzal a felismeréssel: máskor, máshol is így kellene élnünk, a Duna partján.
S úgy tűnik, ennek a buboréknak egy része velünk maradhat a víz visszahúzódásával is. Indul a károk felmérése és a helyreállítás, munkát és pénzt hozva oda, ahol eddig alig volt: az építőiparba. Előzetes kormányzati becslések szerint mintegy 50 milliárd forintot kell majd beruházni.
Fotó: Neményi Márton
Most jön a munka java
Bakondi György helyreállítási biztos szerint 807 kilométernyi partszakaszon lesz szükség munkálatokra. Az ütemterv szerint az első és legfontosabb feladat a közutak és a vasútvonalak megtisztítása. Aztán a védművek megerősítésére kihelyezett homokzsákokat, illetve a belőlük visszanyert homokot kell összegyűjteni. Az elöntött területeket fertőtleníteni kell, a kiépített ideiglenes védműveket elbontani. Ha mindez megvan, akkor kezdődhet meg a helyreállítás időben hosszabban elhúzódó (és drágább) része, a megrongálódott közutak, vasúti pályák és védművek javítása, a szükséges rekonstrukciós munkák elvégzése. Mint korábban írtuk, Budapesten belül a talajvíz nyomása is károsíthatja az építményeket.
Uniós pénzt is kapunk
Mindez alapvetően az építőipart segítheti meg – ennyi pénzből több irodaházat vagy plázát fel lehet húzni, s óriási pénzinjekció a már a válság előtt is megrendeléshiánnyal küzdő ágazatban. Ez sok munkanélkülinek is munkát adhat.
Ezeket a munkálatokat persze részben az adónkból finanszírozza majd a kormányzat, ám több ország – köztük Magyarország is – kért segítséget az EU-tól. Tehát részben a német adófizetők pénzéből lesznek az újjáépítési munkálatok kifizetve.
Fotó: Berecz Valter
Katasztrófa? Milyen katasztrófa?
Ám a közvetlen tőkeinjekción túl is lehet gazdaságélénkítő hatása az újjáépítésnek. Ugyanis, mint több közgazdász kutatásaiból is kiderült, az újjáépítés során a réginél hatékonyabb infrastruktúra jön ilyenkor létre, ami összességében olcsóbban működtethető.
Bár a katasztrófák gazdaságélénkítő hatását azért kevesen kutatják, több kutatás is azt találta: a kaliforniai és alaszkai földrengések után hatalmas lendületet vett a helyi gazdaság. Más kutatások pedig a katasztrófákat követő innovációdömpingre hívták fel a figyelmet.
A leghíresebb mű a témában talán Herman Kahn fizikus hatvanas években készült, A termonukleáris háborúról című könyve, amelyben azt elemzi, hogy egy atomcsapás esetén mi történne a gazdasággal. „Nem lenne totális gazdasági katasztrófa – írta. – Egyszerűen pár évtizeddel visszavetné a termelési kapacitásokat, s néhány luxusról le kellene mondanunk.”
