Belföld

Ígérik: az almásfüzitői vörösiszapot nem mossa ki az ár

árvíz, duna (árvíz, árvíz, )
árvíz, duna (árvíz, árvíz, )

Közel öt méterrel magasabban van az almásfüzitői gát teteje, mint a Duna várható legmagasabb vízszintje.

A Duna árhulláma nem veszélyezteti az almásfüzitői VII. vörösiszap-tározót – lapunk kérdésére ezt állította Szentiványi Kinga, az illetékes Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) kommunikációs tanácsadója.

Első körben árvízvédelmi gátak óvják a környéket, s ha azokkal bármi történne, a tározót egy másik, az előzőnél 4 méterrel magasabb rendszer vigyázza. Az utóbbiak ráadásul stabilabbak is, mert a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésekor plusz kőgáttal erősítették meg őket.


Fotó: MTI / Mohai Balázs

A katasztrófavédelemmel és a vízügyi igazgatósággal egyeztetve, a Komáromnál várható 820 centiméteres tetőzés esetén a VII-es gátkorona körülbelül 4,5-5 méterrel lesz magasabban a vízszintnél – állítja a szóvivő, hozzátéve, hogy a mostani helyzetben a vízügy, a katasztrófavédelem, a környezetvédelmi hatóság és a TKV 24 órás ügyeletben, valamint a bányakapitányság naponta ellenőrzi a gátakat.

Szentiványi Kinga arra is emlékeztetett, hogy az évezred árvizének nevezett 2002-es áradás még a környező, alacsonyabb árvízvédelmi gátakat sem veszélyeztette. Így nincs reális esély arra, hogy a tározóra veszélyt jelentsen a mostani árvíz, hiszen annak gátja méterekkel magasabb, mint a környező településeket (Komárom, Esztergom, Tát ) őrző védművek.

17 millió tonna

A Duna mellett kialakított almásfüzitői tározókban összesen közel 17 millió tonna vörös iszapot tárolnak. (Összehasonlításképpen: a 2010-es kolontári és devecseri tragédia okozója, az ajkai tározó több medencében összesen 30 millió tonna vörös iszapot tárolt, s tárol ma is.) A vörösiszap-tározókat rekultiválják: a 172 hektárnyi területen lévő 6-11 méter vastag vörösiszap-rétegre átlagosan másfél méternyi földet hordanak, s füvesítik, így szüntetve meg a „kiporzást”.

Ha kimosná, nagy baj lenne

Az almásfüzitői tározó veszélyeire többször is figyelmeztetett a Greenpeace – ezzel kapcsolatban tavaly akadémiai állásfoglalás is született.

Az említett 2010-es ajkai tragédiának 10 halálos áldozata volt, és a maró zagy kipusztította a Torna-patak élővilágát. Lapunk egy éve Almásfüzitőn járt, hogy megnézze, van-e élet a vörös iszap tetején.

Ha a pillanatnyi árvízi helyzetre kíváncsi, ez a link az öné.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik