Belföld

Győri egyházmegyei per – Börtönbüntetést kért az ügyész

24.hu
24.hu

2013. 05. 03. 13:08

A vádirat szerint az elkövetési érték félmilliárd forintos, amelynek a tizede nem térült meg. Az egyház bizalmi elvre épül, ezt használták ki a vádlottak éveken keresztül - szólt az ügyész érvelése, amely kitért arra is, hogy a két alkalmazott munkája felett senki nem gyakorolt kontrollt.

14.14 – A helyi egyházmegye volt főszámvevőjét három, egykori beosztottját, a könyvelőt két év börtönbüntetésre ítélte pénteken első fokon, nem jogerősen a Győri Ítélőtábla.

Tóth György egykori főszámvevőt társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás, míg Herold Lászlónét társtettesként, folytatólagosan, jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és orgazdaság miatt mondták ki bűnösnek. A volt könyvelő büntetése felének letöltése után feltételesen szabadlábra bocsátható. A volt főszámvevőnek emellett 16,7, a könyvelőnek 38,3 millió forintot kell megfizetnie a Győri Egyházmegyének.

Szakácsné Vöő Márta bíró indokolása szerint mindkét vádlott elismerte azt amivel vádolják (ténybeli beismerésben volt), ugyanakkor tagadta bűnösségét. Tóth György lényegében “a sértett akarata és beleegyezése nélkül” döntött az egyházmegye bizonyos értékei felett, míg társában fel sem merült, hogy az egyház gyarapodását szolgáló módon járt-e el a jogosulatlanul kezelt értékekkel.

per (per)

Mindkettejük esetében enyhítő körülményként értékelte a bíróság a jelentős időmúlást (2005 és 2009 között történtek a bűncselekmények), korukat, büntetlen előéletüket, valamint azt, hogy az egykori főszámvevő a terhére rótt, de meg nem térült kár 90 százalékát megtérítette. Ez az arány társa esetében 25 százalék körüli volt.

A bíró ugyanakkor a súlyosbító körülmények közé sorolta, hogy hosszú időn keresztül, társasan, üzletszerűen követték el a cselekményt, amellyel az anyagi mellett súlyos erkölcsi kárt is okoztak. Kiemelte: a bizalom elvére épülő egyházban egyik hívő nem tételezi fel a másikról, hogy az szándékos bűncselekményt követ el.

Délelőtt az ügyész a perbeszédben arról szólt: az elkövetési érték 497 millió forint volt, ami 55 millió kivételével megtérült. A perben szereplő három tétel közül kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a megyés püspök, akinek kezében ezek a döntések összpontosultak, jóváhagyta egy balatoni panzió megvásárlását. Egyértelmű volt azonban, hogy hiányzott az egyházi vezető igenje a templomfelújításokra kiutalt összegek mögül.

Megemlítette, maga az egykori főszámvevő is elismerte, hogy sokszor azért nyúlt az egyházi kasszába, mert megsajnálta a hozzá forduló, a munkákhoz forrást kereső papokat.

Szólt arról is: a vádak harmadik nagy csoportját azok az összegek adják, amelyeket például tiszteletdíjként, bérként, kölcsönként fizettek ki. Ezek kapcsán megemlítette: a másodrendű vádlott is kapott ilyen összegeket, neki pedig elemi érdeke volt, hogy fizetése mellett többletbevételhez jusson, hiszen banktartozására havi 300 ezer forintos törlesztőrészletet kellett fizetnie.

Korábban:

Börtönbüntetés kiszabását kérte a győri egyházmegye volt főszámvevőjére és könyvelőjére az ügyész pénteken, a Győri Törvényszéken. A főszámvevőt különösen nagy, a könyvelőt jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztásban kérte elmarasztalni.

A vádirat szerint az elkövetési érték félmilliárd forintos, amelynek a tizede nem térült meg. Az egyház bizalmi elvre épül, ezt használták ki a vádlottak éveken keresztül – szólt az ügyész érvelése, amely kitért arra is, hogy a két alkalmazott munkája felett senki nem gyakorolt kontrollt.

Ismertetése szerint az elkövetési érték 497 millió forint volt, az összeg 55 millió kivételével megtérült. A perben szereplő három tétel közül kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a püspök, akinek a kezében ezek a döntések összpontosultak, jóváhagyta egy balatoni panzió megvásárlását, miközben egyértelmű volt, hogy hiányzik az egyházi vezető igenje a templomfelújításokra kiutalt összegek mögül.

Mint megemlítette, maga az egykori főszámvevő is elismerte, sokszor azért nyúlt az egyházi kaszába, mert “megsajnálta” a hozzá forduló, a munkákhoz forrást kereső papokat. Szólt arról is: a vádak harmadik nagy csoportját azok az összegek adják, amelyeket például tiszteletdíjként, bérként, kölcsönként fizettek ki. Ezek kapcsán megemlítette: a másodrendű vádlott is kapott ilyen összegeket, neki pedig elemi érdeke volt, hogy fizetése mellett többletbevételhez jusson, hiszen banktartozására havi 300 ezer forintos törlesztőrészletet kellett fizetnie.

A volt főszámvevő jogi képviselője azt hangoztatta: a férfi mindvégig íratlan szabályok alapján volt kénytelen eljárni munkája során, miközben a győri megyés püspök nem irányította, ellenőrizte a tevékenységét. A másodrendű vádlott védője bizonyítottság hiányában kérte védence felmentését, mondván, a nő mindvégig abban a tudatban volt a főszámvevő közlése alapján, hogy a püspök jóváhagyta az általa megtett utalásokat.

“Mindig az egyház érdekeit kívántam szolgálni” – mondta az utolsó szó jogán az egykori főszámvevő, hozzátéve: nem azt akarta, ami végül az ügyből kikerekedett.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.