Belföld
reök palota szeged (utazás belföld, szeged, reök palota, )

Még egy hétig láthatók Joan Miro képei Szegeden

24.hu
24.hu

2013. 04. 29. 07:55

Május 5-ig látható Szegeden, a Reök-palotában a XX.sz. egyik legjelentősebb, s egyben önmagát a gyermeki lét nyitottságába és egyszerűségébe visszahelyező festőóriásának, Joan Mironak a kiállítása.

Miro a viszontagságos sorsú, de erős akaratú és kitartó, délies temperamentummal és érzelemgazdagsággal megáldott katalán nemzet szülötte. Tagja annak a nagy katalán művészgenerációnak, amely a XX. században nemcsak a helyi, vagy a spanyolországi művészetnek lett máig jelentős értékteremtőjévé, hanem sajátos, formabontó formanyelvével, meglepő, mégis szerethető, olykor lenyűgöző kifejezésmódjával az európai, sőt az egyetemes művészet egyik megújítójává, húzóerejévé is vált. Közéjük tartozott a játékos, organikus építészet felé utat nyitó, egyszerű anyagokból csodálatos épület és szoborkompozíciókat tervező Antoni Gaudí, a virtuóz gordonkaművész, Pablo Casals és a képzőművészet olyan bátor, olykor profetikus látásmóddal megáldott, továbbgondolásra ösztönző forradalmárai, mint Picasso, Dalí és Miro. Az ő munkásságuk nyomán állítható, hogy a XX. sz. második felében a világ festészetének igazi középpontja már nem Párizs, hanem a katalán főváros, Barcelona.

Miro nevéhez 2013-ban két kerek évforduló is kötődik: 1893.április 20-án, Barcelonában született-, és1983.december 25-én, Palma de Mallorcán hunyt el. Kézműves családból származott, s bár szülei kereskedőnek szánták, már első iskolás éveitől tanult rajzolni. Tehetségét később kitűnő hazai mesterek kurzusain, majd Párizsban csiszoltatta.. Itt találkozott Picassóval is, aki nagy hatással volt művészi felfogására. Tanulmányain túllépve, a „nagy” festészet szabályai ellen látványosan lázadozva és hadakozva, találta meg egyedi, tömör, minden kis pontnak, vesszőnek, szabálytalan vonalnak színt, helyet, jelentőséget adó stílusát. Hosszú élete során, később kissé megszelídülve, az egyszerű alkotóöröm apostolává, önzetlen, mecénás mesterévé vált.

Lázadó korszakában festővásznakat égetett el, miközben ódákat zengett a papírról, mint a műalkotások alapjáról, aztán sima papírra, a legegyszerűbb eszközökkel vitte fel képeit. Tiszta színek, könnyed és játékos, esetenként komorabb változatok, egy azon témára, míg a lehetőségek színbeli, formai, kompozícióbeli végigjárása után kibontakozik, megszületik az új, új téma, új gondolat, új vers, új vízió. Irodalom és festészet párhuzama és egymásba fonódó sorozata ez a kiállítás. Rafael Alberti, a szintén katalán költő versei inspirálták a Szegeden kiállított műalkotások nagy részét. A 100 képből, elsősorban grafikákból és néhány plakátból álló gyűjtemény a bambergi Böttingerhaus galériából érkezett az Alföld talán legszebb kiállítóterébe, a Gaudí-palotákra emlékeztető, Magyar Ede tervezte Reök-palotába.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.