A szabolcsi megyeszékhely cigányok lakta területén működő iskolát korábban bezárták, mert törvénybe ütközött, hogy cigány gyerekeket elkülönítve oktassanak.
Fotók: MTI / Balázs Attila
Nemrég az önkormányzat azonban átadta az intézmény fenntartását a görög katolikusoknak, és az iskola újra megnyílt, újra kizárólag cigány gyerekekkel. A telepi Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolába 98 óvodás és 35 iskolás gyermek jár.
Gyerekek imádkoznak a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola kápolnájában, Nyíregyházán az iskola megmaradásáért
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány pert indított a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye és az önkormányzat ellen.
A keddi tárgyaláson Balog Zoltán miniszter is kifejtette álláspontját arról, hogy a felzárkóztatás nem jár a gyerekek elkülönítésével. Végül ideiglenesen egyezségre jutottak a felek, így a Nyíregyházi Törvényszék hat hónapig szünetelteti a helyi iskola bezárását kezdeményező pert.
A tanúként beidézett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Kocsis Fülöp megyés püspök érkezik a Nyíregyházi Törvényszék épületéhez
Balog Zoltán szerint van egy olyan keskeny út, amelyen összetalálkozhat a felzárkózás és a szegregáció kizárásának érdeke, valamint az a romapasztorációs munka, amelyet az egyház végez a Huszár-telepen.
Korábbi hatásvizsgálatok azt mutatták ki, hogy a szegregáció rengeteg hátránnyal jár az elkülönített iskolákba járó gyerekek számára, míg az integrációs programok általános javulást hoztak az abban részt vevő iskolák tanulóinak a fejlődésében.
A különböző családi hátterű tanulókra gyakorolt hatása sokszor különböző volt, de nem találtak olyan területet, ahol a hatás bárkire nézve is negatív lett volna, és valamilyen területen minden csoport jobb eredményeket ért el. Hogy miért nem jó senkinek, ha elkülönítve oktatják a cigány gyerekeket, arról itt olvashat.
A Huszár-lakótelepen azonban nem értik a jogvédőket: miért is lenne elkülönítés az, hogy újra van általános iskolája a zömében romák lakta lakónegyednek.
A bíróság előtt hallgatók tiltakoztak a szegregáció ellen.
Szerintük nincs szó szegregációról, hiszen mindenki önként választhatja meg gyermekének iskoláját a telepen élők közül. Arra hivatkoznak, hogy senkinek sem kötelező a görög katolikus egyház által 2011-ben újranyitott lakótelepi iskolába járatni a gyermekét, a városban oda íratja be, ahová akarja.
A Huszár-telepi iskolába induló első osztályos Burai Gréta és édesanyja Huszár-telepi otthonuk lépcsőházában
Szilágyi Tiborné, a Huszár-telepi iskola pedagógusa a roma édesanyák állítását megerősítve arról tájékoztatott, hogy a lakónegyedben élő mintegy 300 cigány és 100 magyar család tanköteles gyermekei közül az intézménybe jelenleg 35-en járnak.
2011-ben 17 elsőssel indult újra az iskola, közülük 13-an most már másodikba járnak. Két kisdiák nevelőszülőkhöz került más városba, kettő pedig évet ismétel. A 2012/13-as tanévben így 22 tanulóval indítottak újabb első osztályt.
