A tanúként beidézett Balog Zoltán meghallgatásával folytatódik kedden a Nyíregyházi Törvényszéken a helyi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF), illetve a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye és az önkormányzat közötti polgári peres eljárás.
Fotó: MTI/Vajda János
A társadalmi felzárkózásért és oktatásért is felelős tárcavezető Kocsis Fülöp megyés püspök társaságában öt perccel tíz óra előtt érkezett meg a törvényszék Toldi utcai épületéhez. Balog Zoltán kezet fogott a bíróság előtt csoportosuló, a telepi iskolába járó gyerekek szüleivel, majd a Cigány Hallgatók Hálózatának transzparensekkel demonstráló tagjainak egyikével is.
Teleki József Általános Iskola és Szakiskola
Fotók: MTI/Komka Péter
Egyházzal trükközve
A jogvédő szervezet azért indított pert, mert álláspontja szerint az iskolát az önkormányzattól 2011-ben átvevő egyházmegye a romák lakta Huszár-telepen lévő iskolában “szegregált oktatást folytat”, és a roma gyermeket oktató iskola “akadályozza a telepen élők integrációját, illetve társadalomba való beilleszkedését”.
Az alapítvány honlapján tette közzé álláspontját. E szerint a Huszár-telepen 2011 szeptemberétől újranyílt az a cigányiskola, amit egy 2007-es per alapján korábban bezártak. Nyíregyháza önkormányzata a korábban elindult integrációs folyamatokat úgy szüntette meg, hogy ingyenesen az egyház használatába adta a felújított iskolaépületet és jelentős támogatást is biztosít a cigányiskola működtetéséhez. A CFCF közel két éve pereskedik az önkormányzattal és az egyházzal azért, hogy a roma gyerekeket fogadják be a városi intézmények, és ne különítsék el őket a telepi iskolában. A cigányiskolát működtető egyház azért nem akarja együtt nevelni a roma diákokat a belvárosi elit iskolájában a nemroma társaikkal, mert az szerintük „káros lenne” – írják.
Balog felzárkóztatáspárti
A korábbi tárgyalásokon szociológusok, jogvédők foglaltak állást a roma tanulók elkülönítésével szemben, kedden az oktatásért felelős miniszter vall arról, hogy ő mit gondol a szegregációról. Balog Zoltán többször kiállt a Huszár-telepi cigányiskola mellett, mondván, hogy az nem szegregáció, hanem integrációs program. A csúcsminiszter úgy tartja, a „felzárkózás” címén való különoktatás az, ami a cigány tanulók valódi integrációját szolgálja.
A miniszter meghallgatásának különös aktualitást ad, hogy március végén nyújtotta be a KIM azt a törvényjavaslatot, ami a felzárkóztató célú elkülönítést legalizálná. A tervezet beépítené a jogszabályba a Balog által gyakorta emlegetett felzárkóztatást. Így az eddigi „esélyegyenlőség” szövegrész helyébe az „esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás” szöveg kerülne. A KIM továbbá azt is beépítené a törvénybe, hogy akkor sem sértő egy-egy intézkedés, ha az „tárgyilagos értékelésen alapulóan szükséges társadalmi [felzárkózás] elősegítésére irányul”.
A miniszter többször is kifejtette, hogy a mélyszegénységben élő roma gyerekek iskolai elkülönítése „nem szegregáció, hanem felzárkóztatás”, amit „támogatni kell”.
Miért baj, ha külön oktatják őket?
A közvéleményben és sokszor a pedagógusok körében is felvetődik a kérdés az integrációval kapcsolatban: miért baj az, ha külön oktatják a hátrányos helyzetű vagy rosszabb képességű tanulókat. Kertesi Gábor ezzel kapcsolatban lapunknak korábban kifejtette, hogy egyrészt sérül az állampolgári egyenlőség, másrészt az elkülönítés kisebbrendűségi érzést kelt az érintett gyerekekben, csorbát szenved a gyerekek későbbi demokratikus nevelése. Pedig együtt kell élniük később is – hívta fel a figyelmet. A külön oktatással ráadásul szinte soha nem jár együtt megfelelő oktatási színvonal – hangsúlyozza. A kisebbség szisztematikusan rosszabb tanári és tárgyi ellátást kap, mint a többség.
Tévedés, hogy jobban járnak a nehezen tanuló gyerekek, ha külön oktatjuk őket. Mivel gyenge színvonalú oktatást kapnak, soha nem zárkóznak fel. A felzárkóztatás egyszerűen blöff – véli Kertesi. Hozzáteszi, szinte soha nem fordul elő, hogy egy szegregált osztály tanulója átkerül az integrált oktatás keretei közé. És az is tévedés, hogy a jobb képességűek teljesítményét lerontja az integráció. Ezt bizonyítja több kutatás is, például Kézdi Gábor és Surányi Éva hatásvizsgálata, amely kimutatta, hogy az előző kormány idején indított integrációs program általános javulást hozott az abban résztvevő iskolák tanulóinak a fejlődésében. A különböző családi hátterű tanulókra gyakorolt hatása sokszor különböző volt, de nem találtak olyan területet, ahol a hatás bárkire nézve is negatív lett volna, és valamilyen területen minden csoport jobb eredményeket ért el.
Van egy másik tévhit, amely szerint nem is lehet együtt oktatni a különböző készségszinten levő gyerekeket. Modern pedagógiával, személyre szóló oktatási gyakorlattal igenis lehet – mondja Kertesi. A nemzetközi felméréseken rendre jól szereplő finn, svéd, holland iskola épp ezt bizonyítja, s ezekben az országokban a magas átlagos minőségi színvonal éppen a kevéssé szelektív rendszerrel párosul. A modern pedagógia lényege a tanulók közötti fejlődési fáziskülönbségek figyelembevétele és a személyre szabott, differenciált oktatás. Nem az egyes témák vagy készségek elsajátítására szánt időt kell mindenki számára azonosnak megszabni, hanem azokat a készségszinteket, amelyeket minden tanulónak el kell érni. Amíg ez a fordulat nem történik meg a magyar közoktatásban, addig válságról válságra fog bukdácsolni a magyar közoktatás rendszere, és fogja a jövőben is – ahogyan eddig is tette – tömegével termelni a jövő munkanélkülieit – mondta Kertesi.
