Belföld

Jön a lex hóhelyzet

Az MSZP-frakció szembesítő jelentést készített és törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a hóhelyzet miatt.

A Harangozó Tamás által jegyzett javaslat már elérhető az Országgyűlés honlapján. A párt biztonságpolitikai ügyekért felelős frakcióvezető-helyettese büntetné az autóvezetőket, akik vétkesek a katasztrófahelyzetekben kialakuló közúti torlódásokért. A szabálysértési törvény úgy módosulna, hogy rendkívüli időjárási helyzetben (intenzív havazás, ónos eső, hófúvás) a torlódások kialakulásért vétkesen felelős kamionsofőrök és a mentési munkákat ellehetetlenítő, a leállósávokat elfoglaló gépjárművezetők jogosítványát elvennék.

A javaslat indokolása szerint a március 14-re virradóra elkezdődött szakadó hóesés és viharos szél miatt azért is rekedtek emberek ezrei Magyarország országútjain és autópályáin, mert a mentés szervezetlen volt, de a káoszban a tapasztalatok szerint közrejátszottak az előzési szabályokat figyelmen kívül hagyó kamionsofőrök és a leállósávot szabálytalanul használó gépjárművezetők.

Szembesítő jelentés Pintérnek

Harangozó Tamás tudatta: az MSZP “szembesítő jelentést” készített a márciusi katasztrófahelyzetről. Szerintük a kormánynak összeállított belügyminiszteri dokumentum alkalmatlan a helyzet elemzésére, a tanulságok levonására, az esetleges személyi felelősség megállapítására.  A szocialisták dokumentuma “nagyon súlyos megállapításokat tesz” – tette hozzá a frakcióvezető-helyettes.

Kiderülhet, hogy a kormány felelős szervei tételesen törvényt sértettek, amikor meg sem kísérelték a katasztrófahelyzetek kezelésére előírt szabályokat, eljárásokat alkalmazni, így maguk is hozzájárultak a kialakult helyzet súlyosságához. Az MSZP-frakció a rendészeti bizottság keddi ülésén elhangzó kormányzati válaszoktól függően vizsgálni fogja, hogy szükséges-e akár büntetőeljárás keretében feltárni a vezetői felelősséget – tette hozzá.

Pintér: az érintettek jónak ítélték meg a mentést

A belügyminiszter szavai szerint azok, akik a saját bőrükön érezték, tapasztalták a márciusi rendkívüli hóhelyzet nehézségeit, jónak, vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részvevők tevékenységét. Pintér Sándor az Országgyűlési honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén elmondta, a számos európai országot sújtó rendkívüli időjárás miatt Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet. Ehhez képest rendkívül gyorsan és hatékonyan sikerült kiszabadítani az elzárt településeket, járhatóvá tenni az útvonalakat, s helyreállítani az áramszolgáltatást – közölte. Pintér Sándor külön felmérést végeztetett arról, hogy az állampolgárok hogyan ítélték meg a mentési munkálatokat. Az állampolgárok ítélete szerint a legrosszabb eredmény is közepes lett – ismertette.

MSZP: törvényt sértett a katasztrófavédelem

Ha kell, büntetőeljárás keretében is vizsgálni kell a márciusi rendkívüli hóhelyzetnél a személyes vezetői felelősséget, s hogy emberi mulasztás konkrétan veszélyeztetett-e állampolgári életeket – mondta Harangozó Tamás. Az MSZP-s képviselő az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után azt mondta, az MSZP szerint a március 14. és 16. közötti időszakban, és már azt megelőzően is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és a Belügyminisztérium(BM) tételesen törvénysértően, nem az előírásoknak megfelelően végezte munkáját. Ha úgy tettek volna, elkerülhető, vagy minimálisra csökkenthető lett volna a kialakult katasztrófahelyzet.

Az MSZP hiányosnak találta a BM jelentését, és a bizottsági ülésen Pintér Sándor erről szóló tájékoztatásából sem jutott elegendő információhoz. Ezért ha egyes kérdésekre a belügyminiszter által felajánlott további iratbetekintéseknél sem kapnak világos és egyértelmű tájékoztatást, úgy akár büntetőeljárás keretében is vizsgálni kell, hogy a BM-nél, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál, felelnek-e azért, hogy ilyen katasztrófahelyzet alakult ki – mondta a képviselő.

Pintér Sándor kijelentésére, miszerint azok, akik a saját bőrükön érezték, tapasztalták a márciusi rendkívüli hóhelyzet nehézségeit, jónak, vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részvevők tevékenységét, Harangozó Tamás azt mondta: nem tudni, hogy kik, mikor, hogyan készítették a felmérést, ennek keretében kiket kérdeztek meg. Amíg a felmérés szakmai megalapozottságát nem ismerik, addig kommunikációs blöffnek is fel lehet fogni az egészet – tette hozzá.

Pintér: nincs felelős

A rendkívüli időjárási helyzet kezeléséről szóló belügyminisztériumi jelentést néhány napja lapunk teljes terjedelmében közölte. A „Jelentés a Kormány számára a 2013. március közepén kialakult rendkívüli időjárási helyzet kezeléséről” című dokumentum megköszönte a hatóságok jó munkáját, nem tartalmazott sem személyi, sem szervezeti felelősségre vonással kapcsolatos javaslatot, megállapítást.

A dokumentum nem tért ki azokra a hiányosságokra és hibákra, amelyekről a mentésben részt vevők számoltak be a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének honlapján. A levelek tanúsága szerint március 14-én, 15-én teljes volt a fejetlenség, az irányítók azt sem tudták, hová vezényelték mentésre embereiket. A szakszervezet a leveleket nemcsak a belügyminiszternek küldi el, hanem az ombudsmannak is, hogy segítsék a vizsgálatát. Az állásukat féltő tűzoltók névtelenül számoltak be tapasztalataikról, de egy nyugdíjas tűzoltó alezredes névvel írt és olvasott be.

A tűzoltók Bakondit szakmailag és emberileg is alkalmatlannak tartják. Ha a főigazgató nem mond le a pozíciójáról, beadják a felmondásukat. A szakszervezet egyik legnagyobb problémája a főparancsnokkal, hogy “Bakondi Tábornok Úr semmilyen tűzoltósághoz, polgári védelemhez, illetve katasztrófavédelemhez köthető szakirányú végzettséggel nem rendelkezik”. Az érdekképviseleti vezető úgy látja, olyan emberek próbálják irányítani a katasztrófavédelmet és a tűzoltóságot, akik még csak most tanulják a szakmát, azokat pedig nem hallgatják meg, akik a “végeken” dolgoznak.

“A Jóisten kezében”

Orbán Viktor a minap azt állította, hogy nem lehetett gyorsabban kimenteni az utakon rekedt embereket. A múlt heti rendkívüli időjárás miatt kialakult katasztrófahelyzet elhárításával kapcsolatban a kormányfő a Kossuth Rádióban azt mondta, a mentés első számú célja megvalósult, mert az emberi élet biztonságát garantálták, és az állapotokhoz képest a vagyoni kár is elfogadható mértékű volt. A bajt egy módon lehet megelőzni, ha az emberek józan megfontolás alapján együttműködnek a hatóságokkal – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: „ha felmentünk a sztrádára, onnantól kezdve a Jóisten kezében vagyunk, hogy beleszorulunk-e egy ilyen helyzetbe, vagy pedig időben sikerül lemenni”.

A bénaság legátütőbben krízishelyzetben mutatkozik meg – ezt írta a hóhelyzet kezelését elemző Tudatos Vezetés blog. A cikk politikától függetlenül, vezetési szempontból mutat rá 9 olyan pontra, amikkel a menedzsment képességeinek hiányát demonstrálták az állami szervek. Egyrészt nem készültek elő a napokkal előre ismert időjárásra (fenyegetésre), nem volt vészforgatókönyvük, és nem szervezték meg a közvélemény tájékoztatását sem.

A kialakult helyzetben nem volt egy felelős vezető, aki koordinálta volna a különféle szervek tevékenységét, és úgy tűnt, hogy az M1-esen rekedt emberek kimentésére sem volt akcióterv. 20 órának kellett ahhoz eltelni, hogy a belügyminiszter rájöjjön, riadóhelyzet van. Az is több időt vett igénybe a kelleténél, hogy a szomszéd országból kérjenek segítséget. Ahogy korábban megtilthatták volna a felhajtást az autópályára, vagy megbonthatták volna az elválasztó korlátot.

Legnagyobb hibaként azt említi a blog, hogy a miniszter megpróbálta áthárítani a felelősséget másokra, ahelyett, hogy önkritikát gyakorolt volna. Majd sikerként állította be tevékenységét. A cikk írója kiemelte, hogy eközben a frontvonalban dolgozók legjobb tudásuk szerint, ember feletti módon küzdöttek az elemekkel. Hozzátéve azt, hogy a magyar lakosság kiválóra vizsgázott válságkezelésből.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik