Belföld

Nagykőrös egyelőre nem csatlakozik Bács-Kiskun megyéhez

Nagykőrösi népszavazás (Nagykőrösi népszavazás)
Nagykőrösi népszavazás (Nagykőrösi népszavazás)

Mivel a választópolgároknak csupán 32,76 százaléka járult az urnákhoz a minimálisan szükséges 50 százalék plusz egy fő helyett, érvénytelen volt a nagykőrösi népszavazás.

A négy különböző színű szavazólapon az alábbi négy kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon? Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön? Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását? Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?

Nyíkos Sára jegyző közlése szerint a referendumra 20 szavazókörben a több mint 24 ezer lakosú település 19 ezer 567 választópolgárát várták, de az első összesítés alapján “csak” 6410-en voksoltak, ami 32,76 százalékos részvételnek felel meg. Mivel az érvényességi küszöb 50 százalék plusz egy fő, a népszavazás érvénytelen, s így eredménytelen lett.
Az egyes kérdésekre adott válaszok tekintetében mind a négy témában elsöprő volt az igenek száma – tette hozzá a jegyző.

Mint mondta, az első kérdésre – amely a Pest megyétől való elválást, illetve a Bács-Kiskunhoz való csatlakozást firtatta – a referendumon megjelentek 88 százaléka válaszolt igennel. Ennek ellenére a népszavazás érvénytelensége miatt az átcsatolásról dönteni hivatott Országgyűlést semmi sem kötelezi a “népakarat” figyelembevételére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik