Három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból azokat, akiknek a gyermeke nem tesz eleget a tankötelezettségének, illetve azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket – az Országgyűlés hétfőn 242 igen, 54 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló javaslatot. A közmunkából kizárásról a munkaügyi kirendeltség dönt, ha a gyermek hiányzása meghaladta a 30 órát.
A szociális szövetkezetekről szóló törvény módosítása értelmében egészség- és nyugdíj-biztosítási jogviszonyt is szerezhet a szociális szövetkezet tagja, ha munkavégzési jogviszonyt létesít. Ez havi 6600 forintos kötelezettséget jelent, ám ennek egy részét az állam az első négy évben, csökkenő mértékben átvállalja.
Pintér Sándor idén márciusban terjesztette be törvénymódosító javaslatát. A belügyminiszter indítványa szerint ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki ellen szabálysértési eljárás van folyamatban tanköteles gyermekének mulasztása miatt, illetve akit ezért három hónapon belül jogerősen elmarasztaltak. Ilyen eljárás akkor indul a szülő ellen, ha gyermeke 30 órát igazolatlanul mulaszt az iskolában.
Az indoklás szerint minderre azért van szükség, mert a közfoglalkoztatottak olyan értékteremtő munkákban vesznek részt, amelyek szervesen kapcsolódnak az önkormányzatok, más állami szervek közfeladataihoz, így az ő esetükben feltétel az általánosan elvárható erkölcsi, magatartási szabályok betartása.
A Fidesz szóvivője már mással indokolta, miért témogatja a párt a kezdeményezést. Hoppál Péter – aki első sajtótájékoztatóját tartotta Fidesz-szóvivőként – azt mondta, a javaslat a gyermekek védelmét erősíti. Mint mondta, a Fidesz hasonló sikert vár az előterjesztéstől, mint attól a korábbi intézkedéstől, amely szerint felfüggeszthető a családi pótlék folyósítása, ha a gyermek nem jár iskolába.
Egy hónap alatt összedobta
Ugyancsak kizárná a belügyminiszter a közmunkából azokat, akik nem teljesítik a lakókörnyezetük – kertjük, udvaruk – tisztán tartására vonatkozó, önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségüket. A kizárásról a munkaügyi kirendeltség dönthetne a szabálysértési hatóság megkeresése után és a települési jegyző igazolása alapján.
Pintér Sándor törvényjavaslatában a szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeit is szélesítené. Ennek érdekében kizárólag a szociális szövetkezeteknél alkalmazható jogviszonyként szabályozza a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt, lehetővé téve, hogy az érintettek egészség- és nyugdíjbiztosítási jogosultsággal rendelkezzenek. Ezért 6600 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését írja elő az indítvány, azzal a könnyítéssel, hogy a jogviszony keletkezését követő négy évben annak összegét az állam csökkenő mértékben átvállalja. Egyúttal mentesítenék a szociális szövetkezeteket a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.
A törvénymódosító javaslat kidolgozására még február 5-én kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök a belügyminisztert, hangsúlyozva, hogy indítványában a közfoglalkoztatásban való részvétel feltételeként határozza meg a bűncselekmények és a szabálysértések elkerülését.
Családi pótlék sem jár
Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly szeptember elsejétől az iskolából 50 óránál többet hiányzó gyermekek családja – függetlenül az életkortól és a család jövedelmi helyzetétől – nem kaphatja meg az iskoláztatási támogatást, korábbi nevén a családi pótlékot. A korábbi rendszerben 50 igazolatlan óra után csak felfüggesztették a családi pótlék folyósítását, ám a módosítás óta már szüneteltetik azt. Ez azt jelenti, hogy a mulasztás időszakára már nem lehet visszamenőleg kifizetni a családi pótlékot akkor sem, ha a gyerek később már nem hiányzik igazolatlanul az iskolából.
A Fidesz értékelése szerint mindez kedvezően hatott a gyermekek iskolalátogatási, illetve a szülő iskoláztatási kötelezettségére. Tavaly novemberben 28 ezerről 18 ezerre csökkent az ötven óránál többet hiányzó diákok száma, és az évismétlésre szorulók, vagyis a több mint 250 órát hiányzók is ötezerrel kevesebben lettek.
Nem éri meg
Fotó: AFP
Vonának is voltak ötletei
Idén februárban a Jobbik nyújtott be olyan népszavazási kezdeményezést, amely megvonta volna a segélyt a bűnözők családjától. Vona Gábor és Sneider Tamás javaslata szerint a felelősségre vonás után három éven belül nem kaphatott volna foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt, átmeneti segélyt az, akivel egy háztartásban olyan 18 év alatti él, aki „emberölést, testi sértést, hivatalos személy elleni erőszakot, rablást, zsarolást vagy önbíráskodást követett el” és ezt jogerős döntés megállapította. Szintén nem járt volna a szociális ellátás, ha az eljárást a gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok miatt szüntették meg.
(A témában készült korábbi interjúnkat Vona Gáborral itt olvashatja!)
Az Országos Választási Bizottság azonban alaptörvény-ellenesnek találta a kezdeményezést, és végül 6:1 arányban elutasította azt.
| A megvonás nem segít |
|
Magyarországon különböző statisztikák szerint egy adott korosztály kettő-tíz százaléka marad ki az általános iskolából a túl sok hiányzás (lógás vagy betegség) miatt, a középfokú iskolák esetén ez az arány megsokszorozódik. Ennek kezelésére eddig is voltak jogi eszközök, de ezek a legtöbb esetben eredménytelennek bizonyultak. Herczog Mária szociológus egy korábbi hatásvizsgálatában kimutatta: a leghatékonyabban elérni azt, hogy minden gyerek eljárjon az iskolába elsősorban támogató és nem megvonó intézkedésekkel lehet. „Fel kell tárni a hiányzások valódi okait, és a probléma kezelésére felméréseken alapuló, komplex programot kell kidolgozni. E mellett meg kell győzni a helyi önkormányzatot és a lakosságot, bevonva az érintett szülőket, hogy mindenkinek fontos az érintett gyerekek iskolai sikeressége. Ehhez persze az is kéne, hogy az iskola el- és befogadó legyen, rugalmasan alkalmazkodjon a gyerekek szükségleteihez, és sokkal jobban megbecsüljék a felkészült és sikeres szakembereket” – magyarázta Herczog. |
