“Magyarország barátaiként aggódunk…Aggódunk a demokrácia pályája miatt. Az elmúlt két évben Magyarország heves viták közepette gyökeres változásokat léptetett életbe az alkotmányi keretrendszerében, amelyekkel gyakorlatilag teljesen átalakította a jogrend alapjait…Ezek a változások kihatással voltak a bíróságok függetlenségére és a hatalmi ágak közötti egyensúlyra és a súlyok és ellensúlyok rendszerére, amelyek a demokrácia biztosítékai” – vezette fel a meghallgatást Benjamin L. Cardin demokrata amerikai szenátor, a bizottság elnöke. Az ülésről készült videofelvétel itt nézhető meg – az ülés a 40. percnél kezdődik.
Falra hányt borsó
“Az elmúlt két évben világosan jeleztük, hogy aggódunk az intézmények függetlensége miatt és amiatt, hogy visszaszorulóban van a fékek és ellensúlyok szerepe…Ha a magyar kormány nem foglalkozik érdemben a (korábban felmerült aggodalmakkal), az nem csak a magyar népre lesz hatással, az egész régióban precedenst teremthet” – tette hozzá Brent Hartley, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki az első beszédet mondta az elnöki bevezető után. “Mint már többször hangsúlyoztuk, a magyar törvényekről Magyarországnak kell döntenie, ám a sebesség, ahogy ezeket a törvényeket hozták, és a magyar társadalom egyes szegmenseivel való párbeszéd hiánya ellentétes a demokrácia szellemével” – mondta.
Fotó: MTI / Pogár Demeter
A helyettes államtitkár szerint a magyar kormányról jellemzően leperegtek a formális és az informális találkozókon bemutatott érveik. Szólt arról is, hogy aggódnak a Magyarországon terjedő szélsőséges, antiszemita és rasszista nézetek miatt. A Jobbikot egyértelműen idesorolta a külügyminisztériumi vezető, ám hangsúlyozta, hogy a Fidesz többször is elhatárolódott az ilyen megnyilvánulásoktól “még ha gyorsabban és határozottabban is tehette volna”. Szerinte egyre nő a szélsőséges történelmi alakok hallgatólagos elfogadottsága Magyarországon, és többen még a tananyagba is bekerültek – kontextus nélkül. Nem lép fel elégszer a kormány a romák elleni ellenségeskedéssel szemben sem. A kisebbségek romló helyzetét egyébként többen is a demokrácia eróziójának jeleként értékelték.
Nem fosztottak, osztottak
Erre a beszédre reagált Szájer József, a Fidesz alapító tagja, és uniós parlamenti képviselője, aki a gyors magyarországi törvényalkotást és alkotmányozást azzal indokolta, hogy azt a sürgető helyzet kényszerítette ki, mert az előző kormány az összeomlás szélére sodorta az országot. Szerinte az alkotmánnyal kapcsolatban pont, hogy kimerítő társadalmi párbeszéd volt, hiszen egymillió embertől kapott a kormány választ az azt érintő kérdéseire. Hangoztatta, hogy a magyar demokrácia erős, és hogy a Fidesz elkötelezett a demokratikus értékek mellett. Elmondta, hogy Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra, betartja az európai intézmények szabályait, de ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce.
Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban felhívta a szenátor figyelmét arra, hogy a Helsinki Bizottság nem vizsgálódott, amikor 2006-ban Magyarországon megsértették a gyülekezési jogot, és hogy az előző kormány idején a bizottság nem foglalkozott a magyar médiahelyzettel. Hangsúlyozta, a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás “az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg”, és hogy a módosítás éppenséggel kiszélesíti a testület jogkörét.
Az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásaival kapcsolatban emlékeztetett arra: “Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is.” Felsorolt egy sor intézkedést, amellyel a magyar kormány a holokauszt áldozatainak emléke előtt tisztelgett, és felhívta a figyelmet arra, hogy az EU éppen a magyar elnökség idején fogadta el első romastratégiáját.
Így vizsgázott Szájer
Cardin szenátor azonban nem hagyta általánosságok szintjén mozogni a párbeszédet: rákérdezett egyebek között arra, mi a képviselő véleménye arról, hogy az ATV-t bírsággal fenyegette a médiahatóság, ha „a szélsőjobboldali Jobbikot szélsőjobboldalinak nevezi”. Szájer erre közvetlenül nem reagált, a médiatörvény jogszerűségéről és a magyar média szabadságáról és szabadszájúságáról beszélt, s felhívta a figyelmet arra, hogy a médihatóság döntéseit a bíróságon meg lehet támadni.
Kivágták a fát
A legkeményebben azonban a neves Princeton Egyetem egyik jogászprofesszora, Kim Lane Scheppele ítélte el a kormányt. Ő egyenesen ilyeneket mondott: Magyarországon kivágták az alkotmányos demokrácia fáját, Frankenstein az új alkotmány, Magyarország a zsarnokság szélén áll. A szakember az amerikai Nemzeti Tudományos Alap ösztöndíjával jött még 1994-ben Magyarországra, hogy tanulmányozza az Alkotmánybíróságot, mint a legfigyelemreméltóbbat az új kelet-európai bíróságok közül. Az eredetileg tervezett egy évből végül négy lett, ezalatt kutatóként dolgozott az Alkotmánybíróságon és szaktanácsadóként segítette a parlament alkotmányozó bizottságának munkáját. Azóta is figyelemmel követi a magyar alkotmányos fejleményeket.
Hiába állítja a kabinet, hogy mandátumát azért kapta, hogy jelentős változásokat vigyen véghez, a magyar közvélemény ezt máshogy gondolja – magyarázta. A 2010-es választási kampányban a Fidesz egyszer sem mondta, hogy megváltoztatná az alkotmányos rendszert – emelte ki a professzor. Amint a hatalomra kerülés után világossá vált a Fidesz kormányzati programja, elkezdett zuhanni a párt népszerűsége. Majd tovább esett, mikor belevágtak az alkotmány lecserélésébe – tette hozzá.
Reformnak álcázzák a teljhatalmat
A negyedik módosítás kapcsán különösen aggályosnak tartja, hogy semmissé teszi az Alkotmánybíróság az új alaptörvény életbe lépésé előtt 20 év alatt felépített jogvédő gyakorlatát, hatalmas rést hagyva ott, ahol az alapjogok jogi védelme állt.
Tüntetők az alkotmány negyedik módosítása ellen – (Fotó: Kummer János)
Kiemelte, hogy a módosítás felülírja az AB szinte összes olyan döntését az elmúlt évből, melyekben a kormány vitatott döntéseire csaptak le. Kifogásolta azt is, hogy a módosítás elveszi az AB-tól azt a lehetőséget, hogy az alkotmánymódosításokat – tartalmilag is – vizsgálja. Ez lehetővé teszi a kormány számára, hogy bármilyen vitatott intézkedését kivonjon a felülvizsgálat lehetősége alól azzal, hogy egyenesen beemeli az alkotmányba.
Úgy látja, hogy a módosítás bebástyázza a politikai ellenőrzést a bírói testületbe, és új eszközöket biztosít a kormánynak arra, hogy megakadályozza az ellenzék hatalomra jutását. Az alkotmányos reform álcája alatt a Fidesz-kormány teljes hatalommal ruházza fel magát – véli a professzor. Most már szinte bármit megtehetnek, amit csak akarnak, hiába ellenzi a civil társadalom, a közvélemény és az összes többi párt – fűzte hozzá.
A mai magyar alkotmány olyan, mint Frankenstein szörnye: az egyes darabokkal nincsen baj (és más országokban is van példa), de összeillesztve mégis szörnyű az egész.
Bébiszittert a választásokra
Szerinte a következő választások tisztasága érdekében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogóan ellenőriznie kell a folyamatot. Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt akar venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát.
A professzor azt is indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek tájékoztatják az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteiről, amelyekről szerinte ma az információ csak jogi nyelvezeten, darabokban található meg a Magyar Közlönyben, s így gyakorlatilag nem tudják az állampolgárok, hogy miből is állt a negyedik alkotmánymódosítás.
