„A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít” címmel meghallgatást tartott kedden az amerikai kongresszusban az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága.
Magyarországot a meghallgatáson Szájer József, az Európai Parlament néppárti magyar képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke képviselte.
Most van a demokrácia igazi próbája
Benjamin Cardin demokrata párti szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke azt mondta: Magyarország nagyra becsült tagja a NATO-nak, de a magyar demokrácia által befutott pálya és a szélsőségesek megerősödése aggodalmat kelt benne. Az aggasztó jelenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsaságát, ebben az átláthatóság és a széles körű demokratikus részvétel hiányát, valamint azt, hogy Magyarország etnikai alapon ad állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak. A szenátor kijelentette: a demokrácia próbája nem az első választás, hanem az, hogy hogyan bánik a kormányzat az ellenzékkel a második, harmadik és negyedik választás után.
Fotó: MTI / Pogár Demeter
Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország joggyakorlatával a NATO tagjaként milyen „példát mutat” a szövetség többi új vagy leendő tagjának. Szerinte a magyar kormány a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásával megkérdőjelezte tulajdon elkötelezettségét a fékek és ellensúlyok, valamint az intézményi függetlenség iránt. A diplomata elmondta, hogy noha Magyarország az Európa Tanács Velencei Bizottsága elé terjesztette az alkotmánymódosítást, de ennek módja ellentétes a normális eljárással, mert a testületnek elfogadásuk előtt kell tanulmányoznia a jogszabályokat.
Figyeljék a magyar választást!
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogóan ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt akar venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát.
A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire. A professzor James Madisonnak, az USA negyedik elnökének a definíciójára hivatkozva kijelentette, hogy Magyarország a zsarnokság szélén áll.
Ha kíváncsi arra, hogy miért mondta a négy évig Magyarországon élő jogászprofesszor, hogy Magyarországon kivágták az alkotmányos demokrácia fáját, illetve hogy miben hasonlít Frankenstein szörnyére az új alkotmány, kattintson ide a részletes beszámolónkért!
Sértés lenne a magyar elnökség?
Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának igazgatója hosszan sorolta az antiszemitizmus, a rasszizmus és a holokauszt trivializálásának és relativizálásának magyarországi példáit. Közölte, hogy a bizottsági meghallgatáson ő a holokauszt idején elpusztított 600 ezer magyar zsidót és több ezer magyar romát is képviseli.
Elmondta, hogy Magyarország néhány héttel ezelőtt ajánlkozott a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) 2015. évi elnökségi tisztségére. „Az adott helyzetben, amelyet az imént igyekeztem leírni, ez nem lenne helyes, sértés volna az élők számára és a halottak emlékének megszentségtelenítése lenne” – szögezte le Shapiro írásbeli nyilatkozatában.
Az igazgató kifejezte abbéli reményét, hogy mielőtt az IHRA meghozza döntését, a magyar kormány megváltoztatja szemléletmódját az antiszemitizmussal és a holokauszttal kapcsolatban, és elfogadja a washingtoni holokausztmúzeum ajánlásait.
Szájer: az Alkotmánybíróság kérte a negyedik módosítást
Szájer József a gyors magyarországi törvényalkotást és alkotmányozást azzal indokolta, hogy azt a sürgető helyzet kényszerítette ki, mert az előző kormány az összeomlás szélére sodorta az országot. Hangoztatta, hogy a magyar demokrácia erős, és hogy a Fidesz elkötelezett a demokratikus értékek mellett. Elmondta, hogy Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra, betartja az európai intézmények szabályait, de ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce.
Felhívta Benjamin Cardin demokrata párti szenátor figyelmét arra, hogy a Helsinki Bizottság nem vizsgálódott, amikor 2006-ban Magyarországon megsértették a gyülekezési jogot, és hogy az előző kormány idején a bizottság nem foglalkozott a magyar médiahelyzettel. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás „az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg”, és hogy a módosítás éppenséggel kiszélesíti a testület jogkörét.
Az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásaival kapcsolatban emlékeztetett: „Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is.”
