Belföld

Mérgező lehet az otthoni szemétégetés

24.hu
24.hu

2013. 02. 27. 13:32

Sokan eltüzelik a kazánban, kandallóban a hulladék bizonyos fajtáit, ennek veszélyeire hívja fel a figyelmet a szakember.

Az ingatlanok üzemeltetése során számtalan dologra kell figyelni. Fontos, hogy a víz, a csatorna, az áramellátás rendben legyen. Ezek mögött néha háttérbe szorul a hulladékok otthoni kezelése és a kémény rendszeres seprése. Az utóbbi két téma sajnálatos módon alkalmanként egybe is kapcsolódhat, amennyiben a lakók a kukákba szánt szemetet elégetik a kályhákban, kandallókban vagy kazánokban. A megoldás életveszélyes és rendkívüli módon károsítja a tüzelőberendezéseket, a kéményrendszereket és a környezetet – olvasható a GYŐR-SZOL honlapján.

A győri székhelyű KÉTÜSZ Kft. Győrben és további 36 településen végzi a kémények szakszerű tisztítását. Harnisch Róbert, a cég igazgatója elmondta: a KÉTÜSZ működési területén összesen mintegy ötvenezer darab „gondozandó” kémény van. A kémény feladata az égés során képződő füst elvezetése, ugyanakkor a kéménynek nagy szerepe van a megfelelő huzat biztosításában. Ezért is fontos, hogy a kémény jó állapotú, rendszeresen tisztított és az előírásoknak megfelelő legyen. A vegyes tüzelésű berendezéseknél maradva kiemelten fontos, hogy a rendeltetésszerű használathoz előírt tüzelőanyaggal fűtsünk – hívta fel a figyelmet az igazgató. A tüzelőberendezéseket és a kéményrendszereket meghatározott tüzelőanyagokhoz tervezték. Az előírtaktól való eltérés mindig kockázatot jelent. Ezek közül az egyik legveszélyesebb a szemét házi tüzelése.

A műanyagok, PET palackok, magas gyantatartalmú, lakkozott vagy festett felületű éghető anyagokkal történő fűtés rendkívül káros a környezetre, a tüzelőberendezésre és közvetlenül ránk, emberekre nézve. Ezen anyagok égése során mérgező gázok is keletkeznek, melyek a tüzelőberendezésekben, a füstcsövön át a kéményekben rakódnak le. Ezek, a kéményseprés során nehezen takarítható káros vegyületek a kémény belső falán üvegkeménységű felületet képeznek, amely folyamatosan szűkíti a kémény belső átmérőjét, csökkentve ezzel a huzatot. A végeredmény az lesz, hogy megfelelő huzat hiányában az égés nem lesz tökéletes, a káros és életveszélyes gázok vissza is áramolhatnak a lakótérbe. Szemét tüzelése esetén a kémény beszűkülése gyorsan megtörténik. Egy új kandalló és a hozzá frissen rakott kémény, tehát egy több százezer forintos beruházás eredményét egy vagy két fűtési szezon alatt tönkre tehetjük, amennyiben hulladékkal fűtjük házunkat. Ha ez bekövetkezik, a kéményt le kell bontani, a tüzelő berendezést pedig ki lehet dobni

Vegyes tüzelésű tüzelőberendezések fával vagy szénnel történő fűtése során, rendszeres kéményseprés mellett az előbbiektől nem kell tartani. A hangsúly a megfelelő tüzelőanyag használatán és a rendszeres kéményseprésen van. A kettő együtt jelentheti a biztonságot. Hogy mindkét tényező együttesen fenn álljon, a kéményseprőknek is el kell tudni végezniük a munkájukat, lehetőség szerint az értesítőkben szereplő időpontokban vagy egy új az ügyféllel egyeztetett időpontban be kell jutniuk az ingatlanokba – avatott be a részletekbe a KÉTÜSZ igazgatója.

Ugyanezeket az ingatlanokat keresik fel a hulladékgyűjtő autók is tudtuk meg Kövecses Pétertől, a GYŐR-SZOL Zrt. városgazdálkodási igazgatójától. Amint Kövecses Péter fogalmazta: a Győrben és térségében működő hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően minden hulladéknak meg van a környezetbarát elhelyezési lehetősége. Családi házaknál külön gyűjtőedény szolgál a lebomló anyagok és az olajjal vagy zsírral szennyezett csomagoló anyagok gyűjtésére. Működnek a szelektív hulladékgyűjtő szigetek, ahol az említett, a kazánokba nem való csomagoló anyagokat külön térítés nélkül el lehet helyezni. Igénybe vehetőek a hulladékudvarok, ahol a csomagoló anyagokon túl további hulladékok, például a textíliák, autógumik, motor és sütőolajok és további veszélyes hulladékok a jogosultság igazolását követően szintén ingyen szállíthatóak be. A lehetőségekkel élve a hulladékszállítás díját a lakók alakíthatják, ha akarnak, együttműködésükkel pénzt is megtakaríthatnak.  Ezen túlmenően Győrben és további 111 településen semmi nem indokolja, hogy a szemetet az emberek fűtés céljából elégessék – fejtette ki Kövecses Péter.

A témát gyakorlati szempontból közelíti meg dr. Kuti Rajmund tűzvédelmi szakértő, a Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága korábbi parancsnoka. Kéménytüzekről leggyakrabban a belső kürtőben lerakódott korom égésekor beszélhetünk. A kéményen belüli korom képződése a műanyag hulladékok, gumi származékok égetése során intenzívebben jelentkezik. Fenti hulladékok égetése jelentős füstképződéssel jár. A füst felfelé haladva a kéményben folyamatosan hűl. A hőmérséklet csökkenés hatására a füstből vízpára csapódik ki a kéménykürtő falára. A műanyag származékok füstjében található vegyületek miatt a kicsapódó folyadék savas kémhatású.

A savas kémhatású folyadék egyrészt roncsolja a kémény belső vakolatát – ez főként falazott kémények esetében mondható el – másrészt pedig kiváló tapadási felületet biztosít a kiáramló füstben található szilárd részecskéknek, többek között a koromnak is, és kátrányos belső réteg alakul ki. A folyamatosan letapadó égéstermékek miatt a kémény belső kürtője leszűkül, ezáltal a kiáramló füst hőmérséklete növekszik. A hőmérséklet növekedés hatására a kémény belső hőmérséklete is emelkedik. A gyulladási hőmérséklet elérése után a kürtőben lerakódott égéstermékek meggyulladnak és kialakul a kéménytűz.

Az égés során a belső hőmérséklet elérheti az 1000 Celsius hőmérsékletet is. A megsérült vakolaton az intenzív hőhatás miatt repedések keletkezhetnek, a kéményt alkotó téglák fugái kiesnek, a hézagokon a lángok kitörhetnek a kéménytérből. Ezután a tűz könnyen átterjedhet a kémény környezetében lévő éghető anyagokra, akár a tetőszerkezetre is. Nem telik el úgy fűtési szezon, hogy ne legyen kéménytűz. Emiatt is fontos a megelőzés, ami az előírt tüzelőanyagok használatát és a rendszeres kéményseprést jelenti. Így eljárva sokat tehetünk a tüzelőberendezések és a kémények állapotának megóvásáért és családunk biztonságáért.

A szemét házi tüzelésekor kibocsájtott szennyezőanyagokkal kapcsolatos tudnivalókat a Győri Hulladédékégető Kft. ügyvezetője, Vargáné Matláry Eleonóra foglalja össze:

A lakossági fűtőberendezésekben a különböző műanyagok (PET, Polipropilén, esetleg PVC) égetésekor a nem kellően magas égetési hőmérséklet miatt tökéletlen az égés , emiatt jelentős koromképződéssel lehet számolni. A korom, mint szilárd részecske (PM10)  környezeti levegőbe jutva egészségkárosodást okozhat. A koromképződés mellett elégetlen szénhidrogének, PAH vegyületek is képződhetnek, melyek szintén egészségkárosító hatásúak.

A papír és műanyag égetésekor, klórtartalmú anyagok jelenlétében sósavgáz, olajtartalmú hulladékok esetében pedig kén-dioxid gáz képződhet, mely a környezet savasodásához vezethet.

Ezenkívül az alacsony hőmérsékletű égetéskor  halogénvegyületek (klór, fluor) nagyon megnő az esélye a dioxinok és furánok képződésének, melyek köztudottan a környezetbe jutva kis koncentrációban is egészségkárosítók lehetnek.

A hulladékoknak  nem erre a célra gyártott és füstgáztisztítóval el nem látott tüzelőberendezésekben történő égetése nem csak a tüzelőberendezéseket károsítja a korom és savas anyagok lerakódása miatt, hanem súlyos környezetszennyezést okozhat!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.