A hétfőn elfogadott új polgári törvénykönyv – a jelenlegivel ellentétben – az üzleti titok alóli kivételek között nem nevesíti a közpénzzel kapcsolatos információkat, szerződéseket. Így egy év múlva nem tudhatjuk meg, mire mennyit költenek az állami cégek, nem lesznek nyilvánosak az önkormányzati vezetők fizetései és prémiumai.
A kormány szerint ugyanis az üvegzsebbel kapcsolatos rendelkezéseknek nem a polgári törvénykönyvben, hanem az információs rendelkezések között van a helye. Ennek ugyanakkor ellentmondani látszik, hogy abban az olvasható: az üzleti titok megismerésére a polgári törvénykönyvben foglaltak az irányadók – írja a Blikk.
A lapnak Hídvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője azt mondta, hogy a kabinet valóban ígéretet tett arra, hogy a közpénzek felhasználásának nyilvánosságáról szóló passzusokat beemeli az információs törvénybe, erre azonban nincs garancia. A TASZ egyelőre tervezet formájában sem ismer ilyen javaslatot a kormány részéről.
A TASZ, a Transparency International Magyarország (TI) és a K-Monitor Egyesület már nagyon régóta kifogásolta, hogy az új polgári törvénykönyv – üzleti titokra hivatkozva – lehetővé teszi a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok eltitkolását. A civilek közös álláspontként azt javasolták a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, hogy őrizze meg a jelenlegi szabályozást, amely szerint nem lehet üzleti titok az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, az uniós támogatás felhasználásával kapcsolatos adat.
A közérdekű adatok megismerésekor és ennek a jognak az érvényesítése iránt indított perekben ez az egyik leggyakrabban hivatkozott rendelkezése a Ptk.-nak, amely elősegíti az állam működésének és a közpénzek felhasználásának az átláthatóságát. Az új tervezet nem tartalmaz hasonló szabályt – emlékeztettek már egy éve a civil jogvédők.
A Telenor és a Transparency International Magyarország közös, nem reprezentatív felméréséből a minap az derült ki, hogy nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégnél van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek. Ezen a téren a vezetők példamutatása elengedhetetlen. Magyarország tavaly a 46. helyen állt a Transparency International korrupcióérzékelési listáján. A rangsorolt 176 ország kétharmada erős korrupciós fertőzöttséget mutatott, Magyarország az európai mezőny alsó harmadában szerepelt. (Az azt megelőző évben 54. volt a vizsgált 183 ország között.)
A legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország és Új-Zéland. A három ország holtversenyben az első helyen áll 90 ponttal. Afganisztán, Észak-Korea és Szomália pedig ismét a lista végére került. A TI értékelése szerint Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció, az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése.
Van még dolga a kormánynak is
A napokban a TI közzétette észrevételeit az állami szférára vonatkozó etikai követelményeket előíró Zöld Könyv tervezetéről. Azt a hatékony közszolgálati etikai szabályozás kialakításának irányába tett fontos lépésnek nevezte, de jelezte, hogy a kormány ezzel sem teljesítette korábbi vállalását. A kabinet korrupciómegelőzési programjában eredetileg 2012. június 30-ára vállalta a „Hivatásetikai Kódex kiadása a költségvetési szervek munkatársai számára” feladat végrehajtását. Ehhez képest a Zöld Könyv csak etikai kódexek elkészítésére vonatkozó ajánlásokat tartalmaz, nem határoz meg szabályokat és intézményrendszereket a költségvetési szervek munkatársai számára.
