Belföld

Temesvár szépsége Szegedről is kirándulásra csábít

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2013. 01. 07. 13:00

Alig több mint száz kilométerre fekszik Szegedtől, és sokat veszít az, aki nem látogat el Románia második legnagyobb városába, Temesvárra.

„Magyar nyelvű könyveket keres? Adhatok azt is. Itt van például Ceausescu elvtárs életműsorozata, bőrkötésben. De külön is megveheti pártunk vezetőjének munkáit. Tudnám ajánlani a kultúráról, az államról, a művészetekről írt munkáját. Persze mind nagyon érdekes.”

Disznóhúsért, hosszú sorban...

Ez a beszélgetés 1987 telén zajlott köztem és egy könyvesbolti eladó között, természetesen tolmács segítségével. Ugyanis az eladó, bár magyar volt, egy szót sem mert magyarul kiejteni. Mint ahogy azok az emberek sem, akik a húsbolt előtt kígyózó sorban dideregtek annak reményében, hogy netán egyszer hús is érkezik. Hideg falak között (mert hogy akkor már a „Kárpátok géniusza”, vagyis a fent már említett Ceausescu elvtárs szinte minden földi jótól, de még a létfenntartáshoz szükséges elemi dolgoktól is elzárta „szeretett népét”), jó ismerősök már vállalták magyarságukat. És ki nem fogyva a panaszból sorolták, milyen terrorban, mennyire megfélemlítve élnek a létező szocializmus egyik legszörnyűbb családi diktatúrájában.

Iulius Mell – a csodapláza

Régen volt. Mégis annyira belém égett ez az emlék, hogy amikor átléptem nemrégiben Temesvár határát, még mindig e szégyenletes múlt maradványait kutattam. De sehol nem találtam. Annál inkább rácsodálkozhattam egy dinamikusan fejlődő, több mint 300 ezer embernek (köztük 25 ezer magyar anyanyelvűnek) otthont adó városra, ahol elsőként egy gigantikus építmény varázsolt el.

Hivatalos neve: Iulius Mall bevásárló központ, de csak temesvári plázaként emlegetik mindazok, akik csak egyszer is beléptek kapuján. A 2009 novemberében átadott bevásárló város (mert ez a név ezerszer inkább illik rá, mint a szupermarket) – mint a világhálóról megtudtam – 105 millió euróból épült meg, területe 177.613 négyzetméter. Ebből üzlethelyiségek 64.215 négyzetmétert foglalnak el, míg a 2500 parkolóhelyből 1000 a földalatti parkolóban található. A tervezést német, a kivitelezést olasz, svájci és német cégek végezték el az építkezés során 64.500 köbméter betont, 28 ezer négyzetméter gránitlapot, 4.300 négyzetméter mészkő lapot és 3.475 négyzetméter üveglapot használtak el.

Karóra, több mint 2 millióért.

És ahogy mondani szokták: van itt minden, mi szemnek és szájnak ingere. Azt már nem is sorolnám a világcégek közé, amelynek itt nincs bemutató terme, üzlete, butikja, plakátja, reklámja. Hogy milyen úton jutott el a szinte éhező Temesvár addig, hogy ilyen plázával csalogasson, külön tanulmányt érdemelne. Most csak annyit: aki ámuldozni akar, már csak e gigabolt miatt is átruccanhat a szomszédunkba. Azt nem garantálom, hogy a csodálatos díszletek között olcsó árukkal pakolja meg szatyrait, ugyanis eléggé megdöbbentő módon még a hazai, nem éppen vásárlóbarát áraknál is magasabb árat jelölő árcédulák forgolódtak ujjaim között.

Hosszasan elgondolkodtam azon is, vajon hány temesvári engedheti meg magának a vásárlást abban az óraüzletben, amelynek kirakatában – magyar pénzre átszámolva – a 2,7 millió forintos óra mellett az 1,2 millió forintos ketyegő számított akciós terméknek. A szabadkai piacon 50 euróért kínált téli szuperdzseki a temesvári plázában is megvehető, csak éppen 100 ezer forintnak megfelelő lejért, hogy mondjak még egy olyan tényt, ami azt sugallta: egyelőre nem váltom ki a törzsvásárlói kártyát a Julius Mell-ben.

Monarchia-hangulat a belvárosban

No de Temesvár vonzereje nem is gigaboltjában rejlik. Sokkal inkább az osztrák-magyar monarchiát idéző belvárosában, ahol egyre több akkor épült palota pompázik eredeti szépségében. Órákon át sétálhat a látogató Temesvár utcáin, vagy a Bega csatorna partján, mégsem tud betelni a látvánnyal, mint ahogy a várost körülölelő ipartelep is lenyűgöző. A szocializmust idéző, elavult gyárak helyén korszerű üzemek nyíltak. Hogy mást ne mondjak, beruházott itt a Alcatel-Lucent, Continental, Dräxlmaier, Linde Gas, Procter & Gamble és a Nestlé. A városban működő 35 bank is azt jelzi: nem véletlenül Temesvár a negyedik legtehetősebb város a romániai települések rangsorában.

Utazhatunk Londonba is Temesvárról

Hogy ez a gazdagság csak viszonylagos lehet, az a temesvári, Traian Vuia nevét viselő nemzetközi repterén is kiderül. Hogy miért éppen ott? A válasz roppant egyszerű. Románia második legforgalmasabb légikikötőjéből ugyanis – számos egyéb város mellett, mint Bécs, Párizs, London, Madrid, Barcelona, Valencia, München, Dortmund, Düsseldorf, Stuttgart – csak Olaszországba tíz járat indul. Nem véletlenül, ugyanis a népességében fogyatkozó Temesvárról és környékéről sok-sok ezer ember települt ki – a járatok számának tanúsága szerint – leginkább olasz földre a gyorsabb és biztosabb boldogulás reményében.

Így aztán, ha egy Csongrád megyei polgár mondjuk a már felsorolt városok mellett Milánóba, Bolognába, Anconába, Bergamóba, Bariba, Firenzébe, Velencébe vagy éppen Veronába akar utazni, talán jobban teszi, ha a Liszt Ferenc reptér helyett Temesvárt keresi fel. Már csak azért is, mert ez a reptér közelebb van, emellett a fapados járatok egyik kelet-európai bázisa, és a jegyárak itt már barátkoznak a magyar pénztárcákkal is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.