Belföld

A Fidesz erőből oldaná meg az AB gondjait

alaptorveny(2)(210x140)(2).jpg (alaptörvény)
alaptorveny(2)(210x140)(2).jpg (alaptörvény)

A kormány februárban az alaptörvénybe foglalná azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság formai okból megsemmisített.

A Fidesz tudomásul veszi, és végrehajtja az Alkotmánybíróság döntését, kész a formai hiba kijavítására – mondta sajtótájékoztatón Rogán Antal frakcióvezető pénteken.

Arra a kérdésre, hogy az összes megsemmisített rendelkezést az alaptörvénybe iktatják-e, úgy válaszolt: az AB formai kifogásokat fogalmazott meg, a rendelkezések tartalmáról “nincsen vita köztünk és az Alkotmánybíróság között”. “Mivel formai hiányosságokat talált csak az Alkotmánybíróság, tartalmiakat nem, így nyilvánvalóan nem tartalmi, hanem formai szempontokat mérlegelve fogjuk összeállítani az alkotmánymódosító javaslatot” – fejtette ki.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt, hangsúlyozta: csak időbeli és nem tartalmi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket külön fogadták el. Szerinte így nincs akadálya annak, hogy a megsemmisített rendelkezéseket “egy egyszerű alkotmánymódosítással” beemeljék az alaptörvény szövegébe, mivel az alkotmányozó céljait nem érinti az AB-döntés.

Az EP-képviselő fontosnak nevezte az alkotmánybírósági határozatot, mondván, az pontot tesz annak az alkotmányjogi vitának a végére, amely az átmeneti rendelkezésekről szólt. Ugyanakkor azt mondta, a parlamenti többség joggal gondolta úgy, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései az alkotmány részét képezik. Szerinte ez támasztja alá a jogszabály elnevezése is. Amikor pedig kétség támadt ennek az értelmezésnek a helyességéről, az Országgyűlés az alkotmány módosításával deklarálta ezt – hangoztatta.

A sajtótájékoztatón Rogán Antal nem akarta megelőlegezni az AB döntését a választási eljárási törvényről, mint mondta, megvárják a január elején várható ítéletet.

Elkaszálták

Mint arról korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak. Ezért a kifogásolt rendelkezéseket – köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat – e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Mint kifejtették: az alaptörvényben megállapított, a jogalkotásra vonatkozó formalizált eljárási szabályok betartása alapvető alkotmányos követelmény, ezért az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint e szabályok betartását akkor is vizsgálja, amikor az Országgyűlés alkotmányozóként nyilvánul meg. Az Alkotmánybíróság a megsemmisített rendelkezések tartalmának alkotmányosságát nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor – hangsúlyozták.

Reakciók

Az MSZP szerint „Ma ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség túllépte a hatáskörét, visszaélt a hatalmával, visszaélt a választók bizalmával”.

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom pénteki közleményében arra szólította fel a „kétharmados rezsimet”, hogy “próbálja meg a demokrata utat”, mondjon le politikai hátsó szándékairól, és ne trükközzön hatalmával.

A Jobbik szerint a kormánypárti képviselők fittyet hánynak a jogalkotási szabályokra, a választási regisztrációval kapcsolatban pedig fennmarad a szavazatvásárlás lehetősége is.

A Demokratikus Koalíció szerint az Alkotmánybíróság döntésével az “orbáni rendszer” óriási pofont kapott, mivel az alapjait jelentő szabályokat semmisítették meg.

Jakab András alkotmányjogász szerint az AB az elmúlt két és fél év legfontosabb határozatát hozta, mert ezzel az alkotmányosság alapeszméjét erősítette meg. “Ha úgy tetszik, az AB az alaptörvényt a mostani és a mindenkori alkotmányozóval szemben védte meg” – fogalmazott.

Az alapvető jogok biztosa üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát. Szabó Máté a döntésben az Alaptörvény elsődlegességének garanciáját látja megtestesülni, amelyből egyértelműen kiolvasható, hogy az nem válhat a pillanatnyi politikai érdekek kívánság-listáinak gyűjteményévé, hanem a jogállamiság és a jogrendszer stabilitása tartós alapjának kell lennie.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik