Arról is beszélt, hogy a tervek szerint felmenő rendszerben vezetik be a kötelezően válaszható hittant vagy etikaoktatást, így ha például az 1., 5. és 9. osztályokban ezt megteszik, akkor a többi évfolyamon egyelőre fakultatív marad ez a lehetőség, majd a következő tanévektől kezdődően kell választaniuk a tanulóknak.
Erdő Péter közölte: jelenleg országosan a tanulók mintegy 30 százaléka jár valamely felekezet hittanóráira, és most is van rá lehetőség, hogy ne az iskolában, hanem egyházi épületben tartsák meg ezeket. Egy komplett hittancsoport a legritkább esetben kerül ki egyetlen osztályból – tette hozzá.
Magyarország az egyik olyan európai állam, ahol az elhunyt ember földi maradványainak a legkevesebb a becsülete, „ez pedig elgondolkodtató”. Úgy fogalmazott: a katolikus hit szerint az ember „Isten tulajdona”, ezért egyfajta feltétlen tisztelet illeti meg nemcsak az élő embert, hanem „a lehetőségek határai között” az elhunyt ember maradványait is.
Elmondta: az egyház a saját temetőit igyekszik megfelelően működtetni, és Budapesten több templomban is van arra lehetőség, hogy azok földi maradványait, akiknek a rokonsága nem tudja kifizetni a temetést, „szintén méltón és egyházi szertartás keretében egy lezárt osszáriumban helyezzék el, a nevük kiírásával, az emlékük megörökítésével”.
Beszámolt arról: szeretnék kiterjeszteni a temetési biztosítás rendszerét, ami azt jelenti, hogy akinek gondja van saját méltó temetésének anyagi vonzataival, de nem akarja ezzel a hátramaradottakat megterhelni, az egy bizonyos konstrukcióban megtakarításokat helyezhet el. Fontos a temetési jogszabályok előkészítése, s amennyiben erről az egyház véleményét kikérik a törvényhozók, akkor szívesen segítenek „az idevonatkozó szempontokat pontosítani”.
