Elsőre talán egyszerűnek tűnő kérdés, de annál komplexebb: kik a politológusok? Ki nevezheti magát politológusnak?
Mindenekelőtt hadd oszlassak el egy közkeletű félreértést! A politológus kifejezés önmagában nem foglalkozást, hanem a politológia szakon megszerezhető képzettséget jelent, amelynek birtokában számos, magasan kvalifikált tevékenység űzhető. Elsőként az egyetemi, akadémiai és kutatóintézeti szférát említeném, amelynek fő célja a politikai világának jobb megismerése, a tudás bővítése és átadása. Emellett Magyarországon is egyre jelentősebb a politikai elemző-tanácsadó cégek szerepe, amelyek piaci megrendelésekre készítenek elemzéseket, háttéranyagokat, közvélemény kutatásokat, programokat, vagy éppen beszédtervezeteket. Az elemzők és tanácsadók tudása már inkább gyakorlati és alkalmazott, céljuk a politika megismerése és magyarázata, illetve ezen keresztül a politikai cselekvés befolyásolása. A politológus és nem-politológus közötti „szürke zónát” a publicisták, közírók, politikai kommentátorok jelentik, akik a politika világában való tájékozottságuk bázisán az érvelés és meggyőzés eszközeivel a közvélemény formálására és befolyásolására vállalkoznak. Természetesen a politikatudós, az elemző és a tanácsadó is írhat publicisztikát, de számukra különösen fontos, hogy világossá tegyék, mikor milyen szerepben nyilatkoznak meg, mert ellenkező esetben a szerepek egymásra hatása könnyen szereptévesztést és hiteltelenséget vonhat maga után. A politikusok alapvetően nem politológusok, hiszen céljuk a politikai cselekvés, a politikai célok elérése, nem pedig annak elemzése. Ugyanakkor előfordul, hogy a politológusok hosszabb-rövidebb időre hivatásos politikussá válnak. Erre nálunk is van példa, elég ha a jelenlegi parlamenti pártok képviselői közül Navracsics Tibor és Karácsony Gergely nevét említjük, de hasonló utat járt be korábban Stumpf István és Bozóky András is.
Milyen területeken lehet elhelyezkedni, illetve továbbtanulni a politológus diploma birtokában?
Az előző kérdésre adott válasz lényegében már jelzi az elhelyezkedés legfontosabb területeit és lehetőségeit. Részletesebben szólva mindenekelőtt a kutatói, elemző, tanácsadói és szervezői munkakörök jöhetnek szóba, de jól érzékelhető kereslet mutatkozik a jól képzett, átfogó, rugalmasan alkalmazható kompetenciákkal rendelkező politológusok iránt a közigazgatás, az üzleti szféra, a civil szervezetek, a média, az érdekszervezetek és a fejlesztéspolitikai intézmények részéről is. Emellett a nálunk végzett hallgatóknak jó esélyük vannak arra is, hogy kipróbálhassák magukat politikai, nemzetközi és uniós intézményekben is. Hallgatóink elhelyezkedési esélyeit többek között azzal kívánjuk növelni, hogy a kötelező, legalább négy hetes szakmai gyakorlat elvégzéséhez lehetőségeket kínálunk számukra a minisztériumokban, önkormányzatoknál, civil szervezeteknél, fejlesztési ügynökségeknél.
De nem szabad megfeledkezni a továbbtanulás lehetőségéről sem, amelynek érdekében a Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet a közvetlen folytatás lehetőségét kínálja a négy féléves nemzetközi tanulmányok mesterszakunkon (MA), valamint a Politikai tanácsadó és a Közpolitikai menedzsment szakirányú továbbképzéseken.
Hogyan lehet felvételt nyerni a képzésre?
Két középszintű érettségi vizsgatárgy választható a magyar, a matematika, egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), a társadalomismeret, valamint a történelem közül. Nincs tehát szükség emelt szintű érettségire, és nincs előírva a felvételihez nyelvvizsga sem.
Mit tanul egy politológus? Milyen tantárgyak szerepelnek a Pannon Egyetem által meghirdetett képzésben?
A politikatudomány az integratív, számos képzési területet átfogó tudományok sorába illeszkedik. Ennek megfelelően a hozzá kapcsolódó tudáselemek sokszínűségét a képzés tartalma is leképezi. Az alapszakok esetében a társadalomtudományi alapozó ismereteket (politikatudomány, politikai rendszerek, pártok és pártrendszerek, lobbizás és érdekérvényesítés, politikai filozófia, szakpolitikák) a szakmai törzsanyag és a differenciáló szakmai ismeretek követik.
Milyen gyakorlati, kézzelfogható ismereteket sajátíthatnak el a tanulók? Gondolok itt például magára az elemzésre, vagy akár közvélemény-kutatásra.
Különösen fontosnak tartom, hogy hallgatóink professzionális tanácsadók, elemzők, szakértők segítségével gyakorlati, piacképes ismeretekre tegyenek szert, többek között a politikai elemzés, a politikai kommunikáció, a közvéleménykutatás, a marketingstratégiák és a kampánytervezés vonatkozásában, és mindezt magas szintű és sokrétű idegen nyelvtudással ötvözzék. Ehhez térítésmentesen általános és szaknyelvi (politikai és gazdasági) képzéseket kínálunk, ezen felül lehetőség van spanyol, lengyel és horvát nyelv tanulására. Ehhez kapcsolódik, hogy az egyetemen működő Pannon Nyelvvizsga Központban kedvezményes nyelvvizsga-szerzésre van lehetőség.
Mit gondol, milyen ma Magyarországon a politikatudomány, a politológia presztízse?
A politika, a politikusok megítélése nem kimondottan kedvező, a közvéleménykutatások jól mutatják a politika világától elfordulók, kiábrándultak magas arányát. Ez persze nem csak hazai jelenség, amit még jobban felerősít a válság elhúzódása, amelynek során exponenciálisan felerősödnek az állammal – azaz a politikával – szemben megnyilvánuló elvárások, miközben annak problémamegoldó képessége jelentős mértékben visszaesett. A csalódottság és frusztráltság érthető, de kellő józansággal azt is érdemes mérlegre tenni, hogy egy politikai intézmények és politikusok nélküli világ vélhetően az államiság és a civilizáció előtti állapotba vezetne vissza, annak minden mellékhatásával együtt…Éppen ezért a magam részéről nagyon károsnak tartom a politikával kapcsolatos leegyszerűsítő, pusztán érzelmek által vezérelt véleményeket, amellyel széltében-hosszában találkozhatunk.
A politológia esetében már jóval kedvezőbb a kép, amit egyértelműen mutat a tudomány magas nemzetközi és hazai presztízse, továbbá a politológus-képzés népszerűsége, a politológus diplomával rendelkező fiatalok jó elhelyezkedési lehetőségei. Mindez optimizmussal tölt el a jövőt illetően, hiszen – ahogy ez a tudomány világában közkeletűen elfogadott – a politikatudomány a demokrácia tudománya!
Milyen szakok választhatók még a TNTI-n?
A nyugat-európai egyetemeken a politikatudományi oktatás hagyományosan három lábon áll: politológia, nemzetközi tanulmányok és közpolitikai tanulmányok vagy kormányzástan.
Intézetünkben a három alapszak (nemzetközi tanulmányok, társadalmi tanulmányok és politológia), valamint a nemzetközi tanulmányok mesterszak egyidejű működése teljes mértékben megfelel a fenti mércének. Ez egyben képzési palettánk legfőbb vonzereje: ha valaki bennünket választ, biztos lehet benne, hogy átfogó, a politikatudomány valamennyi területére kiterjedő képzésben részesül.
Hova illetve kihez fordulhatnak a felvételizők, érdeklődők az induló képzésekkel kapcsolatban?
Mindenekelőtt a Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet honlapján, a közösségi oldalunkon, de minden megkeresést, kérdést is szívesen fogadunk. Várunk mindenkit szeretettel!
