A kormány még 2011 nyarán kért tanulmányt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Közpolitikai Kutatások Intézetétől az év végén bevezetett végtörlesztés lehetséges hatásairól. Az anyagot az atlatszo.hu kérte ki az intézettől méghozzá közérdekű adatigénylés keretében, de azt 10 évre titkosították. A portál ekkor bírósághoz fordult, az első tárgyalásra a héten került volna sor, végül Navracsics Tibor, a KIM-et vezető miniszter hirtelen úgy döntött, kiadja a tanulmányt.
A közel 170 ezer devizahitel-szerződést érintő és idén februárban záruló végtörlesztés lényege az volt, hogy az adósok rögzített árfolyamon fizethették vissza tartozásukat.
“A végtörlesztéssel csökkenhet az ország devizakitettsége, tisztulhat a bankrendszer, de egyes bankok vesztesége nagyobb lehet a vártnál, a rendelkezéssel pedig csak a tehetősebbek járnak jól” – áll a 2011. szeptember 20-ára datált tanulmányban. A KKI előzetesen úgy számolt, az ügyfelek 20-60%-a vehet részt a programban, ami elég nagy ívű becslésnek tűnik. A tanulmány szerzői szerint a hitelek betörlesztése főleg a gazdagabbak járhatnak jól, akik képesek forrást teremteni a hitel visszafizetésére, a többiek valószínűleg forinthitelből fizethetik vissza fennálló tartozásukat. A tanulmány szerint a programból kimaradók helyzete ugyanakkor tovább romolhat.
Pontos előrejelzést persze nehéz volt készíteni tavaly nyáron. A devizahiteles háztartások száma nagyjából 290 ezer volt, vagyis az összes hiteles fele, ami így 1 millió embert érintett. Nehéz volt prognosztizálni, hogy közülük hányan tudják majd végtörleszteni tartozásukat, azóta tudjuk, sokan más ingatlanjukat, kocsijukat is beáldozták ezért, nem is beszélve a megtakarításaikról. Azt is nehéz lehetett felmérni, hogy hányan vesznek fel forinthitelt emiatt és azzal sem számolhattak előre a tanulmány készítői, hogy a pénzintézetek milyen forinthitel-ajánlatokkal jönnek majd ki, és ezek hány adóst mozgathatnak majd meg.
„A végtörlesztés lehetőségéről hozott törvény hosszú távú következményei összefüggnek a programban résztvevők számával, a hazai bankok és a külföldi anyabankok későbbi reakcióival, a magyar gazdaság külföldi hitelezőnek helyzetértékelésével és az esetleges jogi lépések eredményével. Ezen tényezők önmagukban is nehezen jelezhetők előre, sok esetben nem számszerűsíthetőek, így az együttes hatásuk rendkívül bizonytalan” – írja szöveg, mely hozzáteszi, hogy „szinte biztos” hogy a bankok beperelik az államot, egy esetleges vereség pedig jelentős kártérítési költségeket vonna maga után.
A KKI ugyanakkor úgy találta, hogy a szerződésmódosítás a megváltozott gazdasági helyzetre való hivatkozással jogszerű, az esetleges brüsszeli aggályok kapcsán pedig úgy fogalmaznak „uniós szempontból irreleváns a tulajdon kérdése”, mi több, a piac korlátozása is megengedhető bizonyos feltételek mellett.
Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy a verseny csökkenése hátrányos, amivel a kisebb bankok járhatnak rosszul. Az intézet előzetesen 5-700 milliárdos banki veszteséggel számolt a program miatt, végül 260 milliárdot buktak a bankok a végtörlesztésen. A tanulmány szerint a programnak makro szinten is megvoltak a kockázatai: “a gazdaságpolitika iránti bizalomvesztés tőkekivonást, drágább adósságszolgálatot és növekedést fokozó hitelvisszafogást eredményezhet”. Vagyis a program indulása előtt a kormány tudta, hatalmas kockázatot vállal.
Hogy a végtörlesztés a vagyonosabb rétegeknek kedvez, az egy másik aspektus vizsgálatánál is előjön. Kétségtelen, hogy rengeteg családot szabadított meg a kormány a forint árfolyamának volatilis mozgásából következő plusz terhektől, de ez mégsem lendített sokat a fogyasztáson. Ezt ma már a statisztika is igazolja, de tavaly év végén még sokat hangoztatott érv volt a program mellett, hogy a “megmentett” háztartások majd többet költenek fogyasztásra.
A tanulmány szerint azonban éppen azoknak kedvez a végtörlesztés, akiknek amúgy is magas a megtakarítási hajlandósága, vagyis a vagyonosabb rétegeknek. A programban ők félretett pénzük nagy részét felhasználták, a KKI már tavaly azzal számolt, hogy ezek után újra nekilátnak a megtakarításaik újratöltésének ahelyett, hogy többet fogyasztanának. A KKI ezt az egykulcsos adórendszerhez hasonlítja, mint írják, az is a vagyonosabb családoknak kedvez, és ahogy az új adórendszer kedvezményezettjei sem kezdtek többet fogyasztani, úgy a végtörlesztésben részt vevőktől sem várta ezt a kormányzati szerv tanulmánya.
