Úgynevezett pilot eljárás keretében folytatja az egyeztetést az Európai Bizottság Magyarországgal a felsőoktatási hallgatói szerződések uniós megfelelése kapcsán – írja a Bruxinfo. A testület napokon belül elküldi az ezzel kapcsolatos levelet a kormánynak, amelyben állítólag felveti, még a közelmúltbéli jogszabály-módosításokat követően is felvetődik a munkaerő szabad áramlásának korlátozása.
A kérdéses jogszabály szerint szeptembertől az államilag finanszírozott hallgatóknak szerződést kell(ett) kötniük az állammal, amelyben vállalják, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben. Példának okáért egy orvostanhallgatónak – ha államilag támogatott képzésben tanul – a hatéves egyetem elvégzése után 12 évet Magyarországon kell eltöltenie a diplomázást követő 20 évben bármikor, ellenkező esetben vissza kell fizetnie képzése költségeit az állam számára.
Az EB már az év elején vizsgálni kezdte a felsőoktatási törvény tavalyi módosítását, amely bevezette az új finanszírozási rendszert. A törvény több rendelkezése is aggályos volt Brüsszel számára. Andrulla Vasziliu uniós oktatási biztos szóvivője korábban felhívta arra is a figyelmet, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a diplomások arányának növelését kitűző uniós cél teljesülésére”. Dennis Abbott ezt azzal magyarázta, hogy a burkolt tandíj eltántoríthatja a diákokat attól, hogy továbbtanuljanak.
Az unió legtöbb országa azt vállalta az EU2020 stratégiában, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály 40 százaléka lesz diplomás, Magyarország azonban már ekkor is csak 30,3 százalékot írt alá. Szakértők szerint ennek teljesülése is veszélyben van még úgy is, hogy a kormány a kormány a felsőfokú szakképzés kiszélesítésével próbál „trükközni”. Egyébként nálunk a teljes népesség 23,9 százaléka volt 2009-ban diplomás, míg az EU-ban ugyanekkor 32,3 százalék. (A sokat emlegetett diplomás túlképzés tehát csak egy hamis mítosz.)
Az Európai Bizottságnak három aggálya volt a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. A röghöz kötés mellett (azaz, hogy a kormány a jogszabállyal korlátozná a hallgatókat a teljesen szabad munkahelyválasztásban) sérelmezték, hogy külföldi állampolgárok nem vehetnének részt államilag finanszírozott képzésben, illetve hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező diákok nem kaphatnának ösztöndíjat.
A második aggályt egy nyári törvénymódosítással orvosolta a kormány, azaz most már külföldi diákok is részt vehetnek a magyar állam által támogatott képzéseken, sőt – mint arra nemrég Hiller István egy konferencián rámutatott – felvehetik a Diákhitel 2-t is. Ez azt jelenti, hogy a tandíjak visszafizetésénél egy olasz diáknak pont úgy meg kell kapnia az állami kamattámogatást, mint egy írnek vagy magyarnak. A Bruxinfo szerint a kabinet arról viszont meggyőzte Brüsszelt, hogy a jogszabályokból nem következik, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező diákok is kaphatnának ösztöndíjat.
A röghöz kötés ügyében viszont hajthatatlan a kormány, ez pedig a jelek szerint elegendő volt Brüsszel számára arra, hogy új szakaszba léptesse a párbeszédet.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kérésére áprilisban a nemzetközi ernyőszervezete, az Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége (ESU) fordult az EB-hez az ügyben.
A HÖOK közben az ombudsmant is felkérte, hogy vizsgálja meg az intézkedés alkotmányosságát. Szabó Máté megalapozottnak vélte a hallgatók kérését, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az EU Pilot eljárás 2008 áprilisa óta létezik. Lényege, hogy az Európai Bizottság egy jogszabály kezdeti szakaszában, még a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt próbálja meg eloszlatni a kételyeket az uniós jogi megfelelés kapcsán, illetve próbáljon rábírni egy tagállamot a módosításra. A pilot szakasz elindítását jelző levél tehát a napokban megy Budapestre, és ha erre sem érkezik Brüsszel számára megnyugtató válasz, a testület kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az ügyben.
