Madonna
1995-ben forgatta Budapesten az Evitát. Antonio Banderas volt a másik világhírű főszereplő. Andy Vajna gondoskodott róla, hogy igazi sztárparádévá váljon a kora tavaszi forgatás. Itt volt velük Melanie Griffith. A főváros legfontosabb közterületein forgattak, tele volt velük a bulvársajtó.
A popikon Madonnáról köztudott volt, hogy a világ első számú színésznőjévé akarja felküzdeni magát, és az Evita címszerepe óriási kihívást jelentett számára. (Nyert is vele Golden Globe-díjat.) A budapesti forgatás előzménye az volt, hogy Buenos Airesben betiltották a forgatást, és ezután olyan várost kerestek, amelynek szecessziós-eklektikus építészete némileg hasonlít az argentín fővároséra. Budapesten persze olcsóbb a közterület-foglalás is, a professzionális szakmai háttér pedig biztosított.
Madonna nem igazán érezte jól magát Budapesten. Négy héten át szinte megállás nélkül esőben forgattak, amit eléggé alulöltözötten kellett kibírnia. Andy Vajna azzal keresett meg, hogy rendezzünk fogadást, találjunk ki valamit, ami vonzó program lehet a színész sztárok számára. A rossz időjárás miatt a sétahajózás vagy a városligeti kocsikázás nemigen jöhetett szóba, ezért egy múzeumlátogatással egybekötött fogadást javasoltam. Néhány nap múlva Madonna visszajelzett, hogy szívesen venné, ha végigkalauzolnám a Történeti Múzeumban akkoriban megnyílt, Budapest történetét bemutató állandó kiállításon.
„Amikor az emberek felismertek, tartották a távolságot, és még a rajongók is udvariasan, szinte félénken követtek. Nagyon kellemes és nagyon civilizált volt az egész. Nem éreztem magam csapdába esett rabnak” – írta Madonna egy budapesti séta kapcsán a naplójába. Amikor a várudvaron kiszállt a limuzinból, egy testőrnő kísérte, és csak két félénk autogrammgyűjtő rajongó várta. Odabiccentett, amitől a két fiatal elolvadt a gyönyörűségtől, rajzolt valamit a felé nyújtott papírra, majd hozzám lépett. Meglepően tájékozott volt, a Várban tett sétája óta tudta, milyen nagy A BTM kiállítótermében jelentőségű esemény volt Buda 1686-os visszafoglalása. Azt hiszem, elragadott a lendület, és túl sokat beszéltem. Madonna az igazgató irodájában még megkérdezte, hogy nekem is ilyen pazar kilátást nyújtó dolgozószobám van-e. Ha nem, akkor miért nem cserélünk Bodó igazgató úrral?
A többi Madonna budapesti naplójában olvasható a neten: „Március 31. vasárnap. Virágvasárnap van. Elmentünk egy szép gótikus templomba, amelyet Mátyás-templomnak vagy hivatalosan Nagyboldogasszony-templomnak hívnak. Hétszáz éves. Csodaszép. Mise után jártunk bent, és épp valami kórus gyakorolt. Négy énekes franciául énekelt orgona- és csellókísérettel. Órákat tudtam volna eltölteni ott, mélyen beszívni a tömjén illatát, és gyönyörködni a mennyezeti freskókban. A zene betöltötte az egész templomot, amely barokk mintás mozaikcsempékkel van befedve. Gyújtottam egy gyertyát, és imádkoztam, hogy sikerüljön a film, hogy kisüssön a nap. Próbálunk engedélyt kapni, hogy a Bazilikában forgassunk, de a jelek szerint valami püspök nem járul hozzá, mert nem tetszik neki a viselkedésem. Most világszerte az a hír, hogy gondokat okozok Budapesten. Hogy a püspök nem enged be a templomba. Hogy rossz lány vagyok. Bukott nő. Bűnös. Megkövezni!”
Akármennyire is igyekeztünk a vendéglátással, a konzervatív-klerikális Budapest is bemutatkozott a forgatócsoportnak. Szerencsére néhány napon belül Madonnától tudhatta meg a világ, hogy növekedésnek indult benne egy kis jövevény. Madonna terhessége első hír volt a CNN televízióban, de még a Magyar Rádió hírei között is szerepelt.
Frank Zappa
Néhány hónappal a rendszert váltó választás után kaliforniai otthonában találkoztam vele. Meghívott magához. Én pedig Budapestre invitáltam az első Budapesti Búcsúra. Frank Zappáról a legjobb könyvet Frank Zappa írta. A Zappa-kultusz
kései dokumentuma ez a kedves önbemutatás. Erősen ajánlom azoknak, akik a zenéjén kívül az életében is szeretnének elmélyedni. Öncenzúrázatlan olvasmány.
Frank polihisztor világpolgár, akit minden érdekelt. A gitármágus és virtuóz rockkomponista a zene és az élet nagy bohóca volt. A középkori udvarok kiváltságos igazmondói jutnak eszembe róla, akiknek joguk volt kimondani, hogy a király butaságokat beszél. Groteszk humorral pellengérezte ki honfitársai vak patriotizmusát, ami szinte immunissá tette őket a nevükben elkövetett igazságtalanságokkal szemben. Főleg az egyház, a hadsereg és az üzleti világ korrupciós ügyei foglalkoztatták. A demokrácia ellenségének tekintette azokat a jobboldali vallási vezetőket, akik a szólásszabadság elfojtására törekedtek. Számtalan példát tudott és adott elő elméletei igazolására. Becsmérlői exhibionistaként, ha nem éppen őrültként tartották számon. Életrajzírói szerint hihetetlenül olvasott volt, miközben váltig állította, hogy soha nem olvas. Nagyon tájékozott volt, és nagyon szabadszájú.
Izgatta a bársonyos forradalmak romantikája. Kíváncsisága legyőzte az éneklésben már komoly akadályt jelentő betegségét. Eljött és játszott. Először Moszkvába repült. Néhány nappal később Prágában a szovjet csapatok kivonásának az ünnepségén vett részt. A Prazsky Vyber zenekarral muzsikált, és eljátszott egy reggae-szólót. Rajongói örökítették meg azt a néhány mondatot, amit a színpadról mondott: Biztos vagyok benne, hogy ti is nagyon jól tudjátok: az országotok új korszakának ez csak a kezdete, és kérlek benneteket, hogy az elkövetkező változások során őrizzétek meg az országotok egyediségét. Ne akarjátok valami mássá változtatni. Őrizzétek meg egyedinek. A következő évben Csehszlovákia kettévált.
1991. június 29-én érkezett Zappa Budapestre. Meghívtam a Városházán rendezett koncertre, ahol Kocsis Zoltán is fellépett. Nagyra értékelte Kocsis művészetét. Az előadás után összeismertettem őket. A Rajk Laci lakásán, az Andrássy úton rendezett baráti találkozón mindenkihez volt néhány kedves, érdeklődő kérdése, egyáltalán nem tűnt betegnek vagy
meggyötörtnek.
„My Gypsy Friends” – idézi a koncerten elhangzott megszólítást Zappa budapesti rajongóinak honlapja. A tabáni koncerten Franket hódoló tisztelettel és szeretettel fogadták. A Zappa-honlap riportere személyes hangon tudósít a megilletődött zenésztársakkal fellépő művész érkezéséről és a közös muzsikálásról. Zappa egyik utolsó koncertjéről:
„Elterjedt a hír, hogy délelőtt-koradélután lesz a beállás, így délben páran már a Tabánban voltunk. A színpad valóban készülődött, csaknem minden a helyén volt − és akkor begördült a hatalmas limuzin. A többi már történelem. Az autót várakozva álltuk körbe, mire – nem történt semmi. Vagy 10 perc eltelte után végre kinyílt az ajtó – persze hogy az ellenkező oldalon, és FZ mosolyogva, integetve indult a színpad felé. Kicseréltette a kilencvoltos elemét a gitárjában,
és egy 15 perces, nagyon felszabadult dzsemmelés következett.
Utólag visszahallgatva talán a nap legélvezetesebb szólója. […] lassan eljött Zappa IGAZI fellépésének ideje, emlékezetem szerint úgy 7-8 óra körül. Demszky Gábor köszöntő szavai után Zappa két újabb szólót játszott a neves alkalmi – nekem kicsit megilletődöttnek tűnő – zenésztársaival. Az első darab egy indulóként aposztrofálódott, míg a második, a csendesebb darab egy altató, az orosz katonáknak címezve. A felvételen jól látszik, ahogy Zappa… öt ujját
feltartva jelez a zenészeknek, és a zene hömpölyög tovább, immár ötnegyedben.”
Zappa Budapesten az artisztikusan megformált 1992-es elnökjelölti kampányára készült. Sokat beszélt erről. Elmondta, hogy ő gyakorlatilag teljesen konzervatív (!), és a Reagan–Bush-féle adminisztráción az igazi konzervatív-liberális eszméket kérte számon. Amikor Beverly Hills-i stúdiólakásában találkoztunk, a szememre vetette, hogy miért találkoztam aznap Reagannel, mit kerestem az exelnöknél. Frank leginkább alacsony adókat és „kevésbé kellemetlenkedő” kormányt követelt. A friss szabadság levegőjét jött szippantani a Duna mellé. Nem tudom, csalódott-e. A pesti underground és magyar rajongói szívükbe zárták. Két évet élt még.
Ajánlott irodalom: