„Olyan csuda úszóházunk lesz nekünk, hogy a fél világ ide jár álmélkodni”– mondogatták Szegeden még a 2000-es évek legelején. A tervek szerint a Millennium úszóház néven futó projekt végeredménye egy, a Szeged belvárosának tiszai szakaszán állóhajóként üzemelő úszóház lett volna. Az építtető a Szőke Tisza hajó kiváltására álmodta meg ezt a hajópalotát, arra gondolva: olyan szórakoztató központot ad ezzel Szegednek, ahol a város apraja-nagyja örömmel tölti majd az idejét.
Étterem, bár, szálloda, üzletek
A 4608 négyzetméteres hasznos alapterületre tervezték beépíteni a szállodát, több üzlethelyiséget és szórakozóhelyet. Lett volna itt éjszakai bár éppen úgy, mint szépségszalon, étterem, butikok, kávézó, söröző, galéria, játékterem, diszkó, bálterem és természetesen számos kiszolgáló helyiség is. Az egész komplexumot 2 darab 1300 tonnás uszályból készített katamarán rendszerű hajóra akarták ráépíteni. Az uszályok hossza 80 méter, szélessége 10 méter, az egymástól való távolságuk szintén 10 méter lesz – álmodta meg a tervező. Így a háromszintes úszómű 80×30 méteres, vagyis 2400 négyzetméternyi területen fekszik majd a Tiszán – remélték a befektetők.
Tápén épült a hajó
A tervek megvalósulni látszottak, ugyanis a tápéi hajójavítóban, vagy ahogy most hívják, a Tiszajacht Kft. telephelyén 2001 márciusától arrafelé még soha nem látott méretű vasmonstrumon dolgoztak a munkások, és 416 tonna acélszerkezetet beépítettek a Millenniumba – tudta meg a Szeged24 Molnár Jánostól, a Tiszajacht Kft. termelési vezetőjétől.
De hiába nézünk a Tiszára, ott bizony nyoma sincs a hajópalotának. Hogy miért? Ezernyi legenda lengte körül már az építéskor a Millennium úszóházat, de ezekből azért kihámozható a valóság. Ebben segített nekem Kipper György vitorlásoktató, aki a hajók szerelmeseként szintén végigkövette a Millennium sorsát a medencés kikötőben is.
“A gondok, megítélésem szerint, akkor kezdődtek, amikor a hajó szerkezete már majdnem elkészült, és kiderült, hogy Szeged központjában egy ilyen hatalmas úszómű nem állítható fel, hiszen a feljárókkal kiegészülve annyira benyúlt volna a Tiszába, ami gátolja a hajózást. Különösen alacsony vízállás mellett jelentett volna ez hatalmas gondot. De még annak veszélye is fennállt sokak szerint, hogy egy esetleges viharban az egész elszabadul, és hatalmas károkat okozhat nemcsak a rakpartban, hanem a Belvárosi hídban is. Ezért aztán az ATIVIZIG megtagadta az engedélyek kiadását” – mondta el Kipper György.
Úszóház helyett tervek és remények
Nem kis huzavona után végül a hajótestet 2002 novemberében levontatták a medencés kikötőbe, és újabb tervek születtek. Mint akkoriban hallani lehetett, volt olyan elgondolás, miszerint a Millenniumot levontatják a Tiszán, majd felúsztatják a Dunán Budapestre, és ott áll majd szolgálatba. Ez azért nem valósulhatott meg, mert szerb területen, az újbecsei zsilipnél nem fért volna át a hajótest. Aztán arról is beszéltek, hogy netán kettévágják, és így próbálják hasznosítani. Nem tudni pontosan, hogy ezekből mennyi az igazság és mennyi a városi legenda, de ma már mindegy is. A Millenniumot ugyanis bontják, a hajótest az elmúlt hónapokban egészen látványos átalakuláson esett át – az emeleti szint nagy része eltűnt.
Válságban kinek kellene?
Mint a hajó tulajdonosaként bejegyzett Pannonhajó 2000 Kft. vezetőjétől, Vincze Andrástól megtudtuk, éveken át próbálták értékesíteni a Millenniumot, de mára kiderült, ilyen válság idején, mint amilyen most is bénítja a gazdaságot, nincs esélye annak, hogy olyan új befektetőt találjanak, aki fantáziát látna az úszóház továbbépítésében. Ezért döntöttek a lebontás mellett. Remélik, mihamarabb elkészülnek a teljes szétszereléssel.
Vagyis egy tiszai álommal ismét szegényebbek lettünk. Igaz, időközben több szegedi úszóház is megszépült, vagyis nem maradt üresen a Tisza szegedi belvárosi szakasza. De nem csupán a Millenniumot nem láthatjuk már soha, a jachtkikötőben mára elpusztult Szőke Tisza sem fogad többé vendégeket. És ez utóbbi fáj csak igazán a nosztalgiázó, értéket joggal sirató szögedi polgárnak.
