Segítség, árva lettem!

„Nagyon kedves, rendes szálkás szőrű tacskoid keresi rendetlen emberoid tulajdonosát”, „Mindenütt keressük Szusit, az Angolpalánta óvoda kabalakutyusát! 100.000 forint a megtalálónak!”, „Csivike a magára hagyott zsebibaba ideiglenes vagy végleges befogadót keres a lehető leghamarabb” – még az is belefut ehhez hasonló segítségkérő felhívásokba kedvelt közösségi oldalán, aki nem nyomkodja mániákusan a frissítés gombot ismerősei idővonalán. Nem véletlenül.

Százezer kóborló

Temesváry Kriszta, a Felelős Állatbarátok Egyesületének (FÁBE) elnöke szerint körülbelül százezer gazdátlan kutya kóborol ma Magyarországon. Számuk – mivel évente kötelező védőoltást kell kapniuk – könnyebben becsülhető, mint a macskáké. Utóbbiakról még megközelítőleg sem lehet megmondani, hányan bandukolhatnak elhagyatottan és céltalanul az utcákon.

Magyarországon 52 hivatalosan regisztrált állatmenhely működik, ahol összesen tízezer állatot tartanak, legfőképpen kutyákat. Ugyanakkor több mint száz olyan hely létezik szerte az országban, ahova állatokat fogadnak be, de a szigorú regisztrációs szabályokat nem tudják teljesíteni. Ezért a “félhivatalosan” működő helyeken tartott állatokról semmiféle adattal nem rendelkeznek a hatóságok – tette hozzá Temesváry Kriszta.

Csip és ivartalanítás

A szakemberek szerint elsősorban szemléletváltásra lenne szükség ahhoz, hogy kevesebb állat kóboroljon gazdátlanul. Emellett elengedhetetlen a szigorú törvényi háttér is, például a jövő év elején hatályba lépő új állatvédelmi törvény, amely a többi közt kötelezővé teszi az azonosításra alkalmas csip beültetését a kutyákba.

Ezenkívül vannak olyan szervezetek, alapítványok, amelyek kampányokat szerveznek az állatok ivartalanítására. Ez szintén pozitív hatással lehet a túlszaporítás és az utcára kidobott vagy megunt kedvencek számának csökkentésére. Ezért a menhelyekről csak ivartalanított példányokat adnak örökbe.

Van, aki dobozban, és van, aki zacskóban érkezik

Kutyavilág: a fejekben kell rendet tenni

Dr. Varga József állatorvos, az Elveszett Állatok Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak elmondta: napi 2-3 elhagyott, beteg állatot kezelnek saját költségre a harmadik kerületi Család utcai rendelőjükben, és hetente átlagosan 5-6 hontalan állatnak találnak gazdát. „Védelmezzük, gyógyítjuk és – lehetőség szerint – gazdához is juttatjuk a beteg, segítségre szoruló, kidobott, gazdátlan állatokat. Emellett – a minél hatékonyabb munka érdekében – állatvédelmi és állatmentő aktivistahálózatot is kiépítettünk. Jelenleg 10-15 aktivista dolgozik saját szabadidejét és anyagi forrásait sem kímélve, hogy minél több állatot tudjunk megmenteni” – tette hozzá a népszerű állatorvos, akihez hálás gazdik és állataik tucatjai járnak vissza rendszeresen az ország valamennyi részéből.

Az Alapítvány Facebook-oldalán külön állatkereső adatbázis is található, ahova bárki felviheti megszökött kedvence adatait, képeket is feltölthet róla, ráadásul mindezt ingyen, több mint hétezer lájkoló „szeme láttára”.

Azonnal jön a segítség

Sági Anita, a Tetovált Állatmentők koordinátora korábban lapunknak elmondta, a közösségi oldalak térnyerése óta jóval több állaton tudnak segíteni, mint a digitális technika vívmányait megelőzően. Vannak napok, hogy 10-15 bejelentés is érkezik hozzájuk. Ezeket szinte azonnal kiteszik Facebook-oldalukra, így van, hogy már pár órán belül sikerül gazdát találniuk a sanyarú sorsú ebeknek. Utcán hagyott, rosszul tartott, elveszett vagy ellopott kutya – nem válogatnak, mindent megosztanak, ahonnan állati panasz érkezik.

„Ma már a világháló jelenti a legkézenfekvőbb forrást mindenkinek. Ráadásul a kisebb egyesületeknek szinte ez az egyetlen lehetősége a gazdikeresésre. Befogadóink kilencven százaléka a Facebookon jelentkezik. Napi szinten kapunk bejelentéseket, az oldalon bármikor, bárki megtalálhatja az elérhetőségeinket, és folyamatosan nyomon tudjuk követni a mentéseket” – részletezi a világháló nyújtotta előnyöket a koordinátor.

Állatvédők szerint a kóbor kutya esetében az első és leghatékonyabb lépés, hogy helyezzük biztonságba az állatot, majd a lehető legtöbb helyen tegyük közzé az információt, mert „a gyors cselekvés ilyenkor a legfontosabb.”

Sokuknak csak a remény marad

Időben el kell kezdeni

Magyarországon a rendszerváltás után került előtérbe a felelős állattartás problémaköre, ellentétben Angliával, ahol már régóta egész kis korban oktatják az állatokkal való bánást, ezért például ott vagy Németországban alig lehet kóbor állattal találkozni.

Az Elveszett Állatok Alapítvány is kiemelt fontosságot tulajdonít a nevelésnek, így már az iskolás kortól kezdve foglalkoznak a gyerekek szemléletformálásával. „Az iskolai tananyaghoz kapcsolódóan rendszeres oktatást végzünk a helyes állattartásról, és az állat- és környezetvédelem alapjairól. Két év alatt közel hatezer kisdiákkal osztottuk meg tapasztalatainkat” – mondta az FN24-nek Varga József.

Bár nem állnak rendelkezésre európai összehasonlító adatok, állatvédők szerint hazánk az állatokkal való megfelelő bánásmód területén el van maradva, holott a házi kedvencek tartásában az élen járunk. Mindezek ellenére Varga doktor javuló tendenciát tapasztal. „Mind a törvényi szigorítás, mind pedig a fejekben való rendtétel területén nagyot léptünk előre az utóbbi egy-két évben. Igaz, még hosszú folyamat elé nézünk” – hangsúlyozta az állatorvos.

A hontalan állatok világnapját 1992 óta tartják meg, a kezdeményezés az Egyesült Államokból indult. Eredetileg minden év augusztusának harmadik szombatján rendezték meg, majd augusztus 16-ára tették át a világnapot, amelynek célja a közvélemény és a hatóságok figyelmének felhívása a kérdésre és annak megoldatlanságára, a kóborállatok menhelyen való elhelyezésére, a menhelyekről történő örökbefogadás fontosságára, valamint a nem kívánt szaporulat megakadályozására.