A média „megfeledkezik” arról, hogy a meggyilkolt Bándy Katának voltak roma munkatársai, barátai, ügyfelei, akik kedvelték, tisztelték őt, így közülük is nagyon sokan gyászolják a pszichológusnőt – írják a CoMMunity elnevezésű jogvédő mozgalom tagjai illetve szimpatizánsai a Szeged24-hez eljuttatott levelükben. A jogvédők szerint a történetesen roma elkövető elfogása után „újabb hecc-kampány” indult a romákkal szemben, „a magyarországi közéleti hisztéria azonban ezt a történetet is megemészti, felhasználja, a maga hasznára,” és a tragédia ürügy arra, hogy folytatódjon az országban „az osztály- és etnikai harc.”
A jogvédők emlékeztetnek arra, hogy nagyon sok roma gyerek nő fel megfelelő oktatás, gondoskodás nélkül, él nagyon nehéz körülmények között, válik tettessé vagy áldozattá. A jogvédők szerint a mélyszegénység „tarthatatlan helyzetét” kellene érteni és megszüntetni.
A kisebbségi elkövetőnek van hírértéke
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban szociológiai elemzések sora bizonyította, hogy egy kisebbségi által elkövetett bűncselekmény nagyobb eséllyel kerül be a médiába, amely nagyobb arányú kisebbségi bűnözést mutat be, mint amilyen az a valóságban.
Szociológusok szerint ez a jelenség Magyarországon is évtizedes gyakorlat, annak dacára hogy a kutatások már a nyolcvanas években azt bizonyították: a romák nem követnek el több bűncselekményt, mint a hasonló szociális helyzetű nem roma csoportok. Mindezek ellenére a tavalyi legfrissebb tartalomelemzések is azt mutatták: a cigányságot a hazai média leggyakrabban mint bűnözőket mutatja be. Ráadásul erre a kutatások szerint a politikusok és más állami, önkormányzati vezetők is „gyakorta játszanak rá”, tovább erősítve ezzel a társadalomban egyébként is meglévő etnikai előítéleteket. A Gallup ezzel kapcsolatos rendszeres vizsgálatai is azt igazolták: a kilencvenes évek közepe óta a nyíltan vállalt cigány-ellenességgel kapcsolatos gátlások nem működnek a közvéleményben.
Kiket utálunk a legjobban?
A szociológiai kutatásokban az egyes társadalmi csoportokkal szembeni ellenérzések mérésének egyik eszköze az úgynevezett „rokonszenv–ellenszenv skála.” Eszerint a kilencvenes évek óta a magyar társadalom nagyjából kétharmada tartja a romákat ellenszenvesnek, csak a melegek és a kábítószeresek előzik meg őket. Különösen figyelemre méltó a minden tudományos tényt nélkülöző „genetikai rasszizmust” vallók magas aránya: a magyar társadalom időszakosan változóan csaknem egyharmada illetve majd fele gondolja úgy, hogy a „cigányoknak a vérükben van a bűnözés.”
