A közleményben utaltak arra: a bírói tevékenység felső korhatára 1869 óta 70 év volt, ám az új szabályozás szerint legkésőbb év végén mindazoknak megszűnik a szolgálati jogviszonyuk, akik betöltötték vagy 2012-ben töltik be a 62. életévüket. A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi beadványa szerint ez a megoldás sérti a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát.
A szervezet azt írta: a strasbourgi bíróság korábbi ítélkezési gyakorlata alapján a bírák alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat, ez a várakozásuk tulajdonjogi védelem alatt áll, azaz csak olyan feltételekkel lenne elvonható, mint a tulajdon például egy kisajátítás esetén. A Helsinki bizottság szerint ezen feltételeknek nem felel meg a magyar szabályozás. Példaként említették, hogy a döntést nem előzte meg szakmai konzultáció, és az nem biztosít kellő átmeneti időt az érintettek számára.
Felhívták a figyelmet továbbá arra, hogy az idő előtti nyugdíjazás álláspontjuk szerint diszkriminatív is, hiszen például a közjegyzőkre, végrehajtókra, alkotmánybírókra, jogi egyetemi oktatókra, ügyvédekre eltérő, kedvezőbb rendelkezések irányadóak. Úgy vélik, diszkriminációt jelent az is, hogy a Kúria elnökére nem vonatkozik a korhatár, akik pedig 55 évnél nem idősebbek, azok három évvel tovább, 65 éves korukig ítélkezhetnek.
Az új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya – az eddigi 70. életév helyett – a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Az idén összesen 274 bíró vonul nyugállományba.
