Belföld

A rántotta szintjén is gond van

A Gault&Millan Magyarország étteremkalauz főszerkesztője és egyben a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapító tagja, Molnár B. Tamás látogatott Győrbe. A gasztro guru elmondta, a vendéglátás területén van még mit fejlődnie hazánknak.

Igazi íz utazásban vehettek részt a sajtó azon képviselői, akik elfogadták Molnár B. Tamás pénteki meghívását a La Maredába. Abba a belvárosi étterembe, mely a Gault&Millan Magyarország étteremkalauz kiadványában 12,5 pontot kapott, vagyis éppen csak fél ponttal maradt el a nemzetközi szinten is nívós vendéglátó egységnek számító kategóriától. A kötet szerzője szerint a Nyugat-magyarországi éttermek jól állnak, de sok helyen a tojásrántotta szintjén is gond van. „A győri La Maredának van mire büszkének lennie, főként azért, mert egy olyan séfjük van, mint Horváth Szilveszter. A pesti éttermek a színvonalas kategória több mint felét uralják, de itt a térségben még említésre méltó a Hotel Schweizerhof és a Szél Fiai Fogadó” – hangsúlyozta a szerző.

Molnár B. Tamás azt is elárulta, hogy sok helyen találkozhatunk még hosszú étlappal, ami egyet jelent azzal, hogy nem friss, hanem a mélyhűtőből előkerült alapanyagokból készül az étel. Az viszont örvendetes tény, hogy a tavalyi adatokhoz képest, ma már ténylegesen több jó étterem működik hazánkban.

A pénteki találkozó vendégei a többszörösen díjnyertes szakács, Horváth Szilveszter egyedi kreációiból csemegézhettek. A szakértők szerint a La Mareda séfje ritka tehetség, akire szüksége van a magyar kulináris világnak.

Természetesen Molnár B. Tamás a két francia gasztronómia újságíró nevével fémjelzett és az általuk alapított Gault&Millau étteremkalauz magyar változatát is bemutatta, melyben több mint 320 éttermet prezentál és pontoz, különböző kategóriák szerint. Vannak az úgynevezett „T” betűs helyek, ezeket csak tesztelte a kritikus. A ranglétra következő fokán azok az egységek állnak, amelyek úgymond meghaladják az átlag hazai éttermek színvonalát, vagyis maximum 8-9 pontot szereztek. A 10-12 pontos helyen az ajánlható fogadók állnak, míg a 13 pontozást a nemzetközi szinten is nívós éttermek érdemelték ki.

A könyv írója reméli, hogy a GM-kalauz piacra dobásával majd elindul a már Ausztriában is tapasztalt változás – itt egyébként 1978-ban jelent meg először a kötet – és a tovább fejlődésben inspirálja és bátorítja majd a étterem tulajdonosokat, a szakácsokat és a minőségi beszállítókat, hogy ezáltal a magyar konyha necsak a szóbeszédben, hanem ténylegesen is világhírű legyen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik